Csak én fújom fel vagy jogosan vagyok féltékeny a férjemre? (férj-exnej-kisbaba probléma)

Férjemmel nemrégóta vagyunk házasok, már régebb óta tart a kapcsolatunk, ám a válás nemrégen zárult le közte és a volt felesége között. Sok évig voltak együtt, bár van két idősebb gyermekük, viszonylag csendben intézték el a válást és meg tudtak egyezni mindenben (egyikük sem az a megöli a másikat típus, nyilván ezért). Eddig ez egy teljesen átlagos helyzet lenne, de. Az ex a válás környékén bejelentette, hogy terhes (nyilván volt Dns a vizsgálat és a férjem az apa), akkor abban maradtak, hogy akkor két gyerek után fizeti majd a gyerektartást, de ennyi (a legidősebb gyerekük már felnőtt, utána már nem kell). Meg majd nyilván lesz a láthatás is, ami kötelező, azért nagyobb gyerekkel ezt könnyű megoldani meg nyilván ezzel én is tisztában vagyok, mert olyan férfit választottam, akinek vannak gyerekei, akiket nyilván szeret. De a babára nem számítottam, mármint, hogy ez lesz belőle, ami.

A terhesség alatt nem beszéltek nagyon, csak a fiaival találkozott az apjuk. Egy hónapja felhívta az ex a férjemet, hogy megszületett a baba (sajnos korábban mint kellett volna), most pedig, hogy hazaengedték a kórházból. Na azóta kb. a férjem minden este ellátogat hozzájuk, sőt van, hogy egy fél napot ott is tölt náluk, hogy -elvileg- segítsen az anyukának. A pohár viszont most telt be, amikor tegnap este ott is aludt náluk...Leszögezem, hogy nem szeretném az őrültem féltékeny "új nőt" játszani, elfogadtam, hogy olyan férfit választottam, akinek vannak gyerekei, akikkel nyilván tartja majd a kapcsolatot a későbbiekben is. Viszont nem tehetek róla, de ez után a húzás után tényleg féltékeny lettem. Tisztességesen fizeti a férjem a gyerektartást, a közös házukról is lemondott a nő és a gyerekek javára (az sem vígasztal, hogy oda jár most rendszeresen, az emlékek miatt), a közös vagyon felét nyilván ő kapta és ami azt illeti, a nőnek is van mit a tejbe aprítani, mert egy vezető pozícióban dolgozó orvos, ha jól tudom. Most viszont ezek után nagy a kísértés, hogy ne gondoljam azt, hogy nem "lobbant" fel közöttük újra valami vagy az a nő nem visszahódítani akarja a volt férjét, most a gyerek kapcsán legalább van ürügye rá. Nem gondolnám, hogy lefeküdtek volna egymással, de már ezt az ottalvás dolgot nem tudom mire vélni. Még lehet meg is értettem volna, ha előre szól a dologról, mert a pici a baba meg hogy koraszülött, nyilván sehova nem lehet elvinni még, ez érthető. De így... Meg ez azért egy intim dolog, ha úgy nézzük, szoptat az anyuka, "le van strapálva" és a férjem ott van vele.

Ti mit tennétek, hogy beszélnétek ezt a férjetekkel, hogy ez már egyre jobban zavar engem? Szerintem jogosan vagyok féltékeny már ebben a helyzetben.