25 év házasság alatt a férjemnek mindig volt plátói szerelme, ezt most tudtam meg. Ti mit tennétek a helyemben?

Érdekes dolog, sajnos nálam is van ilyesmi fellángolás más iránt a kapcsolatom alatt. DE szeretem a párom ( 5 éves kapcsolatban vagyok).

Egy másik személy is vált(ott) ki belőlem szenvedélyesebb érzéseket. Nyilván nem akartam ezt így egyáltalán.

Aztán rájöttem, hogy nem vagyok ezzel egyedül.

A párom állítása szerint neki soha nem voltak ilyenjei, én vagyok az ideális nő, és nem is érdekli más. ( De szerintem nem is mondaná meg, az ilyen kényes témákat nem szokta).

Soha nem csaltam meg, nagyon rosszul lennék magamtól ugyanis, de emiatt szakítani is butaság lenne valószínűleg, már a fellángolás miatt. Tettlegességig ugyanis soha nem mentem el, és nem is tervezek.

Ez inkább engem emészt egyedül ilyenkor, ha előjön (nem mondtam neki sem ezt). Mondjuk én nem is igen mutatom ki ezt, pláne nem a párom előtt...

Itt a kulcskérdés igazából azon van, hogy téged zavar-e.

Én ugyanis a magam részét nem nevezném a párom mellett plátóinak, max. vonzalomnak (legyen ez akármi, még ha szerelem is). Mert nekem a párommal való kapcsolatom az igazi, mindettől függetlenül.

Másrészt az is fura, hogy ezt ennyire őszintén közölte veled. Én nem bántanám meg az ilyen fellángolásokkal a páromat, pláne nem nevezném plátói szerelemnek...

Persze dicséretes, hogy őszinte volt veled. De mint látod, ilyet az ember nem akar hallani.

Engem inkább az a része zavarna, hogy ezt társaságban is kimutatja. Gondolom ha nem vagy ott, még ennyire sem zavartatja magát. ( Bár nem tudni mi a konkrétum ez alatt)

Neked kell tudnod azt, hogy ezt elfogadod-e vagy sem. Sokaknak lenne ez szálka a szemében mellesleg, az is érthető ha nem tudod elfogadni. Majd idővel kiderül.

Hogy derult ki , elmondta?

Kiabrandito lehez ezt tudnod.

De valojaban,testileg nem csalt meg,ennek lehet orulni,mert hosszu ido ez a 25 ev .

Semmit.

Szerintem normális az hogy van valakinek egy elérhetetlen szerelme. Egy ideális valaki aki metestesiti a tökéletes embert.

Nekem is van tudom hogy soha nem fogom nemhogy megdugni de még élőben látni sem.

És lehet hogy jobb is...mert lehet hogy házsártos és gonosz.

Olyam mint a Lamborghini countach,mindenki szerint csodás autó...de aki ült benne az lehuzza,hogy hangos,meleg,kényelmetlen,ráz. Suzukim van de attol még akarhatok lambot...nem hiszem hogy ez bárkit szomoruvá tenne.

Utolsó, mindössze az ebben a szomorú, hogy egy sz.ros suzuki a haosonlatod tárgya ( ami a tied), amit egy luxusautóhoz (Lamborghini ) mérsz, vagyis idealizálsz. :D:D

Ez olyan, mintha csak azért lennél a suzuikval, mert esélyed sincs a lamborghinira, ezért az a suzuki csak egy pótlék, amivel csak szimplán beéred ( mert be kell)...

Nem mondom, hogy ezt akartad kihozni a hasonlatból. :)

Úgy viszont szebb lett volna, ha azt mondod ehelyett, hogy te SZERETED azt a suzukit, mert pl kényelmes, veled volt mindig is mikor csóró voltál, és egy lambo sem érhetne fel hozzá, mert semmi emléked nem kötődne hozzá, üres lenne benne minden.

Érted a különbséget.. :)

Mellesleg ezek a plátói dolgok nem IGAZIAK. Pont azért szép és kelt vágyakozást az emberben, mert az ember kivetít rá dolgokat, idealizál. Aztán idővel egy lamborghini is rettentő unalmas tud lenni, mikor elveszik a kezdeti varázs. Bármire rá tud unni az ember, vagy rájön, hogy ez nem is olyan jó, csak ezt gondolta, de a valóságban nem jön be.

Szóval plátói módon a világ legkönnyebb módja "szeretni" valakit.- Vagyis a képet a fejedben, amit amíg plátói, le sem tud dönteni.-

14vagyok. A suzukis lambos hasonlattal.

15igen igazad van nem fejtettem ki tökéletesen a hasonlatot.

Én is azt mondom,hogy ne csinálj semmit,nem mintha bármit tudnál aminek valóban volna értlme.

A plátoi szerelem nem igazi mert nem ismeri az idealizált személyt ezért lesz ő az ideális nő. Csak nagyon tetszik neki és hozzá képzel egy személyiséget...ami egy pasi személyiség nőiesitve.

Az hogy ezt ő kimutatta azt hogy nem vetted észre 25év alatt?

Ne haragudj de ez esetben a te gondolataid sem körülötte forogtak,azaz nem a férjed volt számodra a legfontosabb.

Amúgy nyilván a saját feleségemnek nem én vagyok a plátoi szerelme,mert messze nem vagyok olyan tökéletes mint amilyen lenni szeretnék/ő elvárna...de tudom hogy szeret én vagyok a férje a valódi férfi aki elérhető.

Nekem is van plátoim mert,feleségem sem tökéletes,sőt amilyen nőre vágyom olyan nemlesz sohasem mert nem születik olyan ember.

Tudom szhar ez a megfogalmazás de te(én és a feleségem is) az elérhető maximumot nyujtjuk egymásnak.

Nehiszem hogyvte csaknegy pótlék lennél akit társadalmi nyomásra vettel stb.Te benned találta meg a társat,a valódi párt akit szeretni tud idealizálás nélkül.Nem kell hozzád képzelnie semmit,te úgy kelettél neki ahogy vagy.(legalábbis nálunk így van)

15-ös vagyok

Utolsó ezt szépen megfogalmaztad, egyet értek. :)

Nem derült ki (számomra), hogy miben nyilvánul ez meg nála, de szerintem nincs okod az aggodalomra, és főleg nincs okod a válásra.

Azonban megértem, hogy ez fáj neked. Szerintem alaposan, és sokat kellene beszélgetnetek erről, hogy újra tudjál bízni benne. De arra is készülj fel, hogy a beszélgetésektől még rosszabb is lehet minden. Viszont akkor már könnyebb lesz döntened. De ha csak ez a baj, ne válj el! Amúgy meg biztos, hogy találnál mást magadnak, de azzal is lenne valami hasonló baj.