Miért van ekkora tiltakozás a házassági szerződések intézménye ellen?

#8 milyen Csilla neni es milyen 5 haz?:D

Amugy ha valakik kozos elet terveznek akkor feltetelezheto h szeretik egymast, es ha esetleg megis valasra kerul a sor, nem durvul el annyira a helyzet, ahogy az utolso is irja, hogy szegenysegbe taszitjak egymast..

A tapasztalataim szerint (persze csak saját tapasztalatok), a férfiak találják ezt sértőnek.

Egyébként szerintem vannak olyan helyzetek, amikor van értelme (pl. az egyik félnek családi vállalkozása van, vagy nagyon nagy az anyagi különbség). Viszont vannak helyzetek, mikor csak felesleges hiszti és papírmunka. Pl. hasonló anyagi helyzetű pároknál. Meg pl. az örökség, az ajándék, a házasság előtt szerzett vagyon mindig külön vagyon marad szerződés nélkül is.

Szomorú, hogy ez van. Régebben én is tiltakoztam ellene. De sajnos be kellett látnom, h mostmár ezt a világot éljük, ahol szükséges. Ez egy szükséges rossz. Ezt mutatja az élettapasztalatom. Hiába szeretem mindennél jobban a páromat, és hiába tervezek vele bármit, bármikor benne van az a pakliban, h jön nála egy kattanás, és egyik nap még a legnoldogabb velem, másik nap meg már a hűlt helyét találom, vagy éppen már mással van. Eddig már jópárszor jártam így. És bár sosem így ugrok bele egy kapcsolatba, sajnos rá kellett jönnöm, h ez bármikor bekövetkezhet. És mivel már elég sok minden van a nevemen, amit önerőből szereztem, meg a felmenőim révén örököltem is ezt-azt (Pl földeket). És bár nagyon szívesen osztom meg mindenemet a párommal, ami az enyém az az övé is. De csak addig, ameddig a párom. Ameddig a részesem. Ha ne adja Isten rájönne a "kattanás" és le akar lépni, akkor nem hagyjatom azt, h amiket én önerőből elértem, vagy amit a családom egy élet alatt összedolgozott és megörököltem, annak elvigye a (jobb esetben) felét. Természetesen amit az együtt töltött idő alatt gyarapodtunk, annak megkapja a felét, vagy akár még többet is, de amihez ő nem tett hozzá, abból nem..

És ez természetesen nem azt jelenti, h úgy vágnék bele egy kapcsolatba, h a végére gondolok, mert ha rajtam múlik, akkor még ma is azelső komoly párommal lennék. Vagy azzal a lánnyal akibe halálosan beleszerettem nemrég, csak éppen ő úgy gondolta, h szórakozik egy kicsit. Én minden kapcsolatomba a lehető legkomolyabban vágok bele. Az meg, h ez nem rajtam múlik, sajnos keserű tapasztalat... :-(

Szerintem ez csak azt a nőt, vagy férfit zavarja, aki nem gondolja teljesen komolyan a kapcsolatot, és/vagy hátsó szándékai vannak.

" És mivel már elég sok minden van a nevemen, amit önerőből szereztem, meg a felmenőim révén örököltem is ezt-azt (Pl földeket)."

Te nagyon nem vagy tisztában a törvényekkel, az öröklés soha nem lesz közös vagyon.

Az emberek csak kapkodnak össze-vissza, miközben tudásuk nincs hozzá, nem járnak utána.

"Te nagyon nem vagy tisztában a törvényekkel, az öröklés soha nem lesz közös vagyon. "

ha örökölsz egy házat és eladod az már is közös vagyon lesz

14-es

Valid a srác gondolata, mert az örökség mozoghat és ha pl pénzzé van téve, amiből másik ingatlant vett, mindjárt bekerül a közös kalapba és a nő megnyeri a felét, ha gyerek is lesz, még annál is többet akár...

#14-es igen, tehat a hazassag elott szerzett vagyon sosem lesz kozos, legalabbis pusztan a hazassag tenyetol nem.

En speciel (mondhatjatok, hogy alomvilagban elek), de szerencsere tapasztalom a barati es ismerettsegi koromben, hogy vannak még tisztesseges gondolkodassal biro, erkolcsileg is tiszta emberek.

Engem pl zavarna, vagyis inkabb rosszul esne, ha a parom, akivel osszekotni keszulunk eletunket, azt feltetelezne rolam, hogy ha esetleg ugy alakulna a helyzet, hogy elvalnak utjaink, en ugy akarnek kiszallni a dologbol, hogy engem nem illeto dolgokat akarok megkaparintani. Ha egy csaladkent elunk (kesobb gyerek, stb) en ugy gondolkodom, hogy minden kozos, akar altalam lett az a "dolog", akar altala. Mert nincs te meg en, hanem MI vagyunk, egyként.

Szerintem nagyon szomorú, hogy egyáltalán szükség van rá. Persze, az emberi természetből adódóan egy "szükséges rossz" a házassági szerződés, és nem az ördög műve, viszont számomra nagyon-nagyon elkeserítő, hogy ez kell ahhoz, hogy az emberek ne semmizzék ki azt, akit előtte x évig mindennél jobban szerettek, illetve hogy ne rettegjenek attól, hogy a párjuk kisemmizi őket.

Olyan embernek, aki nem tudja érett, felnőtt módon kezelni a problémákat, hanem csak a saját érdekét nézi, hogy minél többet lenyúlhasson, szerintem még kapcsolatban se kéne lennie, nem még házasságban. Én szembe köpném magam, ha az lenne életem célja, hogy kiforgassam a vagyonából a páromat.

Ha a párom szeretné majd, természetesen aláírok házassági szerződést, mért őszintén komolyan gondolom, hogy nem tartanék igényt az ő anyagi javaira, de eléggé rosszul esne, hogy ennyire félreismert, és kinézné belőlem, hogy pénzéhes vagyok, mikor évek óta úgy vagyunk együtt, hogy tudja, hogy számomra maga a pénz is egy "szükséges rossz", ami kell az alapvető élethez, de ennyi, nem tartom többre. Egy válásnál rohadtul nem tudna soha semmilyen autó vagy ház kárpótolni azért, amiért elveszítem a társam.

Nem kéne olyan hirtelen beleugrani házasságokba, és talán nem lenne szükség ilyen szerződésre. Mert nem maga a papír a rossz, hanem az, hogy szükség van rá.