Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Más is üvöltözik a férjével?
Ritkán van közöttünk konfliktus, de én egyszerűen nagyon nehezen kezelem, ha tudom, hogy igazam van és a másik az ellenkezőjét állítja. Jó a házasságunk, két gyerekünk van, de amikor kb. 2-3 havonta jön egy balhé, én nem ismerek magamra, sokszor olyan primitív vagyok. Üvöltök mint a sakál, csúnyán beszélek, elhordom mindennek, nyilván az agressziómat vezetem ilyen formában le, de utána mindig nagyon szégyellem magam. A szomszédokról már nem is beszélve... Ma is ez volt, majd elsüllyedek, de sajnos nem bírom visszafogni magam.
Ez vajon normális? Vagy el kéne mennem egy szakemberhez, hogy kezeltessem magam?
Szia! Nem, nem teljesen normális, de igen, más is csinál ilyet, a volt szomszédasszonyom pl.
Sajnos én néha a gyerekeimmel kiabálok úgy, hogy utána úgy szégyenlem magam... csak mikor százezredjére sem fogadnak szót...
Én a férjemmel ezt a dolgot úgy kezelem, hogy általában olyan pitiáner dolgokban nem értünk egyet, hogy az van bennem, legbelül, hogy nem ér annyit, hogy elmenjen a békesség, és én el tudok engedni dolgokat. Sokszor nem érvényesül feltétlenül az én igazam, de jó marad a kapcsolat, nem alázom őt, aki férfi, ős sem engem. Azt hiszem ez a tisztelet. Szóval el kell engedni a dolgoakt, nem kell, hogy mindig igazunk legyen. De mondjuk az én férjem azért sokszor meggyózhető ész érvekkel, sőt ha nyugis vagyok, és úgy érvelek, még inkább. Ő mondta is a hangsúlyomra, hogy néha nem az a baj, hogy mit mondok, hanem ahogy. És hogy neki könnyebb nekem igazat adnia, ha tisztelettel beszélek vele, mert akkor nem feszít be ellenem alapból.
Ilyesmik jutottak eszembe.
Rettentően szégyellem magam :( Mind a ketten egyébként normális, tanult emberek vagyunk, nincs gond a hétköznapokban soha, a gyerekeink is tündériek, igyekszem nagyon jó anya lenni és a férjem is jó apa. Ilyen nagy veszekedések után mindig megbeszéljük, hogy ki miben hibázott és tényleg mindig oda lyukadunk ki, hogy fogjam vissza magam, ne üvöltve és káromkodva mondjam az igazam. De kihez fordulhatok? Pszichológushoz? Vagy van kimondottan ilyen szakember, aki segít az indulataimat kordában tartani?
Vajon, ha nem adom ki magamból ezt a sok feszültséget (egyébként már próbáltam futással is, de sajnos nem ment), az akár más egészségügyi problémát is okozhat?
Futással? Á felejtsd el..
Lehet kapni boxzsákot, na azt püfölheted, attól majd megnyugszol :)
Citromfű tea és Magne B6 (vagy egyéb Magnézium + B6 tabletta) nekem segít valamennyit az idegbeteg időszakaimban.
Anyuka nem vagyok, hanem egyedülálló fiatal felnőtt.
Hajlamos vagyok nagyon ideges, idegbeteg, nyűgös lenni. A fenti pozitív hatását azért olyankor meg tudom érezni. ;)
Igen, a mostohaanyám apával. A helyében már rég kidobtam volna azt az idegbeteg libát.
Az ilyen ember komolyan kezeltesse magát, mielőtt nagyobb baj lesz pl. tettlegesség.
Totál nem normális. Apám volt iylen elég szar gyerekkorunk volt.
Én 20 évente egyszer veszítem így el a fejem, de az is sok... utána, ugye milyen szégyenletes?
Indulatkezelésnek vannak tréningjei, keress egyet gyorsan!
Sőt, keresetem, de nagyon sok található:
Van, aki nem tudja értelmesen levezetni az agresszióját, feszültségét, szakemberek tudnak ebben segíteni.
Én még életemben nem üvöltöztem a párommal/családommal.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!