Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Társfüggő vagy vagy voltál már? A nők szerinted
hajlamosabbak rá?
Nem vagyok függõ, nem is voltam soha. Igaz van párom De mikor nem volt akkor egy ideig keresgéltem aztán inkább éldegéltem boldogan míg rám nem talált.
Épp ellenkezõleg, én azt látom,hogy a férfiak akarnak görcsösen párkapcsolatot.
2015. dec. 26. 10:44
Hasznos számodra ez a válasz?
Szerintem is-is az arány, a férfiaknál másképp nyilvánul meg. Bennem is van rá hajlam sajnos, de nem annyira, hogy ne tudnék szakítani, ha kell vagy egyedül lenni. Én is látok olyan nőket, akik sok mindent megtesznek, akár a saját kárukra is, csak hogy megtartsanak valakit.
2015. dec. 26. 10:50
Hasznos számodra ez a válasz?
Nem vagyok az, és ezzel magyarázom hogy mindig hosszútávú, jó kapcsolataim voltak. Mert én győztem várni a megfellő fiúra/férfire.
A nők a társadalom és a saját belső elvárásaik miatt hajlamosabbak rá.
2015. dec. 26. 11:02
Hasznos számodra ez a válasz?
Én sohasem voltam társfüggő, sőt, a legtöbbször egyenesen idegesíteni szokott az, ha túl sokáig nem lehetek egyedül, viszont szerény meglátásom szerint a nőknek a legtöbb esetben alaptulajdonsága a társfüggés,ugyanis társfüggés nélkül a legtöbb nő örökös szorongásban élne...Ahogy megfigyeltem már, a nőknek tudatosan-tudat alatt, de szinte minden esetben szükségük van egy olyan személyre, aki ÉRZELMI-FIZIKAI BIZTONSÁGÉRZETET AD NEKIK...És IGAZÁN BOLDOGOK, minden félelemtöl-feszültségtöl mentesek csak olyankor szoktak lenni, ha találnak ilyen személyt...Legtöbbször persze férfit...
2015. dec. 26. 11:03
Hasznos számodra ez a válasz?
hála istennek se társ, se ember, sem társaságfüggő nem vagyok. Egy lakatlan szigeten is jól ellennék, ha lenne ház, kaja, és internet!
2015. dec. 26. 11:47
Hasznos számodra ez a válasz?
Gyerekkoromban nagyon jól elvoltam egyedül, talán egy, két haverom volt, és ennyi. Felnőttként ez sokat változott, igénylem a társaságot, de kell az egyedüllét is, viszont egyik dolog sem jó huzamosabb ideig. Most hiányzik egy társ, de nem mindenáron, nem azt várom egy nőtől, hogy szórakoztasson, és nem baj az sem, ha ő úgymond unalmas, mert nekem ez nem szempont. Ha már lehet beszélgetni az nagyon jó, ha ragaszkodik, az még jobb, de ne logjunk egymáson, max a kezdeti időszakban. :)
2015. dec. 26. 12:25
Hasznos számodra ez a válasz?
A rossz kapcsolatokból mindig elég hamar kiléptem, nem zavart, ha épp nem volt senkim, aztán megismertem a férjem, hozzá viszont nagyon ragaszkodom. Ez társfüggőségnek számít? Mert akkor én az vagyok :D
2015. dec. 26. 22:00
Hasznos számodra ez a válasz?
Igen, több, mint fél évig éltem együtt egy olyan ffival, aki ez idő alatt kb. semmibe vett. Meló, alvás - ennyiből állt az élet, meg néha baráti társaság.
Kettesben kirándulni, vagy meginni egy pohár sört valahol? Áh, álmodj, királylány...
Ez idő alatt majdnem 20 kilót fogytam, senkinek éreztem magam, stb. Soha többet, azóta rájöttem, milyen jól elvagyok egyedül is, kinyíltam, visszaszedtem a súlyomat, nevetek :)
2015. dec. 28. 08:35
Hasznos számodra ez a válasz?
Kapcsolódó kérdések:
válasza:
válasza: