Társfüggő vagyok?

Rajta kívül van még barátod? Egyébként nem akarlak elkeseríteni, de lehet mégis vannak látens érzelmeid. És szigorúan érzelmeket mondok nem vágyakat. Én egy barátomnak se akartam sose megfelelni. Attól volt mindig jó a barátságom egy-egy személlyel, hogy elfogadtuk egymást úgy ahogy voltunk. A legtöbbel nem is balhéztunk még soha. Akikkel meg igen, azokkal is csak azért, mert vagy más elveket vallottunk egy-két témában vagy a személyiségünk tűz és víz volt így néha robbant a bomba, vagy orbitális félreértés történt. De pl soha nem gondoltam arra, hogy mi lesz ha összeveszünk? Így belegondolva semmi, nem beszélünk pár napig esetleg, aztán kibékülünk ha meg mégsem, akkor annyit ért az a barátság, tanulópénznek jó lesz.

Ha nincs más barátod esetleg barátokat kellene szerezned. Illetve én egy pszichológust is ajánlanék ha megteheted. Ha tényleg függőséged van azzal egyedül szinte lehetetlen megküzdeni, főleg ha érzelmekkel kapcsolatos.

De egyébként szerintem első körben azt kellene magadban tudatosítanod, hogy nem neki kell megfelelned, hanem magadnak. Nem a pincsikutyája vagy, hogy bármit megtegyél neki (gondolom én abból, hogy nem becsül meg téged).