Közös vagy külön kassza?

Ha lenne valakim és én keresnék többet, akkor én nem szívesen mennék bele a közös kasszába. Nem azért, mert sajnálnám tőle a pénzt, hanem azért, mert attól tartanék,hogy elkezd vásárolgatni, mint általában a nők. Én pedig ezzel szemben nagyon takarékos vagyok.

Plusz nálam még az is szerepet játszik ebben,hogy nem igazán bízok meg az emberekben, így az lenne bennem,hogy mi van ha most elkezdi szórni a pénzem, majd később ha véget ér a kapcsolat,akkor jövök rá,hogy mennyire lehúzott.

Fordított esetben, ha a párom keresne többet, akkor se akarnék közös kasszát.

De egyik esetben sem úgy értem,hogy mindenki magának veszi meg azt, ami kell. Hanem pl. egyszer ez fizet, máskor az, vagy megosz

vagy megosztjuk a költségeket.

De amit említettél extrémebb példát,hogy 100-400, és én keresnék 400-at, míg a párom 100-at, akkor azért mégiscsak én fizetném a számlákat meg kaját.

Nálunk külön kassza van. A költségeket keresetarányosan osztjuk meg. Minden fennmaradó, nem közös célokra (rezsi, albérlet, kaja, stb.) szánt pénz magánügy, arra költjök, amire akarjuk.

SOsem váltanék közös kasszára, nekem derogál engedélyt kérni a saját költségeimre, a saját pénzemből.

Egy életközösségben a közös kassza teljesen alap kéne hogy legyen. Ha ennyire nem bízom a másikban, és nem vállalok felelősséget, akkor hova akarok jövőt tervezni?

Ugyanakkor a "saját dolgaimra a saját pénzemet költsem" elven én annak a híve vagyok, hogy a közös kassza ellenére maradjon mindenkinek saját "zsebpénze" is. Akár kiszámolva, hogy ki mennyit költ havonta (pl. én melóhelyre naponta veszek kaját az otthonin felül, párom ad a szüleinek is, stb...), és annak megfelelően kiosztani, ami a havin felül marad, vagy arányosan, a közös költőpénzt elosztani kettőnk között, a példádnál maradva egynegyed-háromnegyed arányban.

Így jut arra, ha meglepi ajándékot akarok, vagy tényleg ha olyan hobbim van, amire nem a párom pénzét költeném, de a közös életet nem veszélyezteti a garasoskodás, mert az közösben megy. :)

(Nálunk családban pl ez simán működött és működik: közös kassza, mamám kezel mindent. Viszont papámnak másodállása van, ami abból befolyik, az az ő kis zsebpénze, azt nem dobja be a közösbe - cserébe viszont a saját hobbijára nem is vesz ki a közösből.)

Mindenünk közös, a pénzünk is. A nagyobb kiadásokat mindig megbeszéljük előre, de alapjába a pénz én kezelem(mivel rám jut mindig a bevásárlás, csekkbefizetés, utalgatás). Sosem volt ezzel gondunk, még akkor sem, amikor a férjem fél évig alig keresett. Nekem már a házasság előtt volt félretett pénzem(1M), azt is hoztam a házasságba, mostmár közösen gyűjtögetünk.

El sem tudom képzelni a külön kasszát. Nincs enyém, tied. Ha az életemet meg tudom, sőt meg akartam/akarom osztani vele, akkor a pénzemet pláne hogy meg tudom.