A házasságnak mi értelme van?

Soha nem értettem, a házasságnak mi köze van a pénzkiadáshoz?

A házasság úgy jön létre, hogy elmentek az anyakönyvvezetőhöz, aláírjátok a papírt, plusz a két tanú aláírja.

A házassághoz ennyi kell és nem több.

Ezen mi a sok kiadás?

A kérdés a házasságról szólt, nem arról, hogy ha valaki nagy lagzit, vagy drága nászutat, vagy bármi mellékest akar.

Szóval mi is kerül sokba egy házasságkötésen?

Érzelmi, szerelmi, anyagi, jogi szövetség két ember között. A hagyományos családalapítás lényege, hogy két felnőtt esküt tesz egymásnak. Aki szerint meg csak papír, az mitől fél aláírni. Nyilván azért, mert mögöttes tartalma is van, nem csak egy papír. A házasság persze nem való mindenkinek ez tény, és nem is akármelyik kapcsolatnak való.

Mellesleg az esküvő elég olcsó, mondhatni ingyenes. A lagzi persze más, de az meg nem kötelező.

"a veszekedésnek, gyűlölködésnek pont a gyerek issza meg a levét "

Ja, csak ennek éppen rohadtul semmi köze ahhoz, hogy a szülei házasok-e vagy sem.

Számunkra, ahogy azt egy másik hozzászóló írta, a legmagasabb szintű összetartozást, elköteleződést jelenti egymás felé. Egymástól függetlenül is így gondoljuk egyébként.

Én úgy voltam vele, ha megtalálom az igazi szerelmem, a lelki társam, azt aki nekem tökéletes 100 százalékig, akkor szeretnék a felesége lenni, hogy hivatalosan családtagjai legyünk egymásnak. Tehát nem mentem volna hozzá egy akárkihez. Nem vagyok az a mindegy ki, csak házas legyek típus. És mivel meglett az igazi, házasságban képzeltem el a jövőt. Nyilván a teljes mértékben igazi, azt is tükrözi, hogy ő is így gondolkodik:)

Szerintünk valahol komolytalan is, amikor 30 40 50 évesen valaki azt mondja, hogy ő itt a pasim/csajom. Mert ha nem házasok akkor igazság szerint ennél nem többek egymásnak.

Nekünk a házasság az igazi elkötelezettség egymás felé. Mivel komolyan vesszük, ezért nyilván nem úgy mentünk neki a házasságnak, hogy jaj mi lesz, ha elválunk. Megoldásra törekszünk egy bizonyos határig, addig amíg úgy gondoljuk van értelme. Ketten egymás közt sokat beszélgettünk erről, tisztáztuk azokat a dolgokat amik válóokok lehetnek, ki mit tolerál és mit nem stb. Ezekbe nem megyek bele, mert nem ez volt a kérdés.

A férjem is büszke arra, hogy neki nem az x. barátnője vagyok, hanem a felesége = Magasabb szintű összetartozás. Nekünk az élettársi kapcsolat kevés. Ennyi. Illetve a házastársaknak több joga is van. Aki pl gyereket szeretne, könnyen megeshet hogy kiderül nem lehet (bárkivel előfordulhat): de örökbe fogadni ha akarnak sem tudnak ha nem házasok. Ezért viszont feladni a nem házasodom semmilyen körülmények között életstílust elég képmutató dolog. Valamit mesterséges megtermékenyítésben sem vehetnek részt.

Ha pedig az apróságokat veszem, szerettem volna a férjem nevét viselni, karikagyűrűt hordani (úgy tényleg házas vagyok, nem csak kamu).

Viszont aki ezt nem veszi komolyan annak valóban jobb ha nem is házasodik. Így is túl sok az olyan házasság ami felelőtlenül köttetett. Ilyen elköteleződés nem mindenkinek való tényleg.

Van aki úgy gondolja a gyerek nagyobb elkötelezettség például, de valójában az csak a gyerek felé az, a párunk felé nem. Ha annyira összekötő dolog lenne, nem lennének elvált gyerekes emberek. Erről ennyit.

Mellesleg az élettársak is ugyanúgy szakítanak, csak arról senki nem csinál statisztikát. Szóval nem a válás sok. A kapcsolatok mindenképp szétmennek ha nem volt meg az alap, (ez nem a házasság hibája) szóval azok is akik élettársak, azok is akik házasok, és azok is akiknek gyerekük van.

"örökbe fogadni ha akarnak sem tudnak ha nem házasok"

Ez mondjuk nem igaz, tudtommal egyedülállóak is fogadhatnak örökbe.

#26

Fogadhatnak örökbe az egyedülállók, de a rendszer előnyben részesíti a házasokat és nekik is több év a várakozási idő. Egyedülállónak először általában olyan gyereket adnak sok év várakozás után, akit már több házaspár is visszautasított valamiért.

Élettársi kapcsolatban élő is egyedülállónak számít ilyen szempontból, tehát egyedülállóként fogadhat örökbe gyereket, ha közösen akarják az élettársával, akkor tényleg meg kell gondolni a házasságot.

Mi kőkemény jogi okok miatt házasodtunk.

A lagziba is csak az anyósom miatt mentünk bele. :)

Így a férjem jogilag közeli hozzátartozóm.

Barátnőm a bürokrácia miatt házasodott.

Ikerterhes volt (3-as) és próbálták elintézni az apasági nyilatkozatot. A bürokrácia meg beintett.

X idővel a szülés várható időpontja előtt lehet elintézni, úgy, hogy mindkét fél jelen van. Aha.

Csakhogy barátnőm akkor 25hetesen alig volt mobilis, nemhogy később.

Kértek egy esküvői időpontot, a "ceremónia" alatt az egy éves lányom mögöttünk aludt a babakocsiban, aláírtunk, aztán elmentünk a kedvenc gyrososunkhoz. :)

Barátnőmnekem lett igaza, hiszen abban az időpontban, mikor elintézhették volna az apaságit, már bent feküdt a kórházban, és próbálta benttartani a gyerekeket.

Tavasszal lesznek négy évesek.