Valóban mindenkinél elmúlik a szerelem?

Inkább lennél egy olyan lánnyal akinek minden végtagja rendben van, de nem tudod mennyire becsületes, és lehetne-e vele leélni 30-50 évet ellenben lángol a helydenagy szerelem, vagy inkább vennéd el ezt a bájos, korrekt lányt akivel le tudnál élni 30-50 évet még ha van valami testi hibája is?

Nagyon sok az elmebajos nő hidd el. Ilyen helyzetben nagyon sokan jöttek rá később hogy hiba volt elhagyni egy társat akit szerettek, egy fellángolásért.

(szabad ford: kósza numera)

A szerelem szó alatt két dolgot értenek emberek, azért van a vita. Amit én szerelemnek hívok, az az első kb. 2 évnyi lángoló, pillangó van a hasamban, rózsaszín köd, fizikailag fáj a hiánya stb. érzés. Az elmúlik, és mindenki másnál is el fog. Rengeteg olyan kérdés volt itt a gyakorin is, hogy 2 évig minden szuper volt, de most szakítottunk, veszekszünk, megcsalt, más is tetszeni kezdett stb.

A szerelem után/közben kialakul az erős kötődés. Végülis ez kell egy jó párkapcsolathoz: szeretet, kötődés, fizikai vonzalom. Ezek sosem múlnak el. Ha bármelyik nincs, akkor az nem párkapcsolat. Csak tönkreteszitek egymás életét, ha például fizikai vonzalom nélkül összeházasodtok és gyereket vállaltok.

Nem kell hogy bármiben is tökéletes legyen, de semmiben nem szabad idegesítőnek lennie. Ha valamit visszataszítónak látsz rajta, akármilyen nevetséges kis dolog az, akkor nem maradhatsz vele.

De az is igaz, amit korábban írtak. A párkapcsolatot ápolni kell. Figyelned kell a barátnődre, és érdeklődve fordulni felé. Megbecsülni azt amit veled megoszt. Akár a gondolatait, akár a testét, gondoskodását, akár csak a jelenlétét. Minden egyes pillanatban figyelj rá, koncentrálj rá, amikor csak vele vagy. Te is csak így leszel boldog. Az addigi "mintha zavarna, talán nem is jó vele, milyen lenne mással" érzéseid lényegtelenekké válnak. Ha ezt megcsinálod, és egy hónap múlva mégis úgy jössz ide vissza hogy inkább mással vagy egyedül lennél, akkor szakítsatok.