Miért fordul ki magából ennyire mindenki, ha párkapcsolata lesz?

Azért azt ne mondd már, hogy 10-ből 10 párkapcsolatban az ember elfordul a szüleitől, vagy a gyerekeitől, mert ne haragudj, de ez hülyeség.

Én nem mondom, hogy nincs olyan, hogy a rózsaszín ködtől úgy behülyül az ember, hogy se lát, se hall, sajnos én is láttam már ilyet, hogy a saját gyereke sem érdekelte, de azért nem ez az általános.

Olyan már inkább van, hogy a legjobb barát besértődik, mert már nem ő van az első helyen a barátja életében, hanem a párkapcsolata és így kevesebb idő jut rá. Ez gyakoribb, de még ez sem 10-ből 10 eset.

Soha nem fordulnék el a saját gyerekemtől, vagy az anyukámtól.

A barátság megszakadása pedig nagyon sokszor nem annak a hibája, akinek kapcsolata lett.

Volt egy jó fiú haverom. Jöttünk mentünk, buliztunk együtt, de soha semmi nem volt köztünk. Lett barátom, így persze nem vele lógtam minden áldott nap - de úgy gondolom, ezt meg lehet érteni. Direkt szerveztem úgy programot, hogy csak vele és hívtam akkor is, ha a barátom ott volt, hogy jöjjön ő is velünk. Ő viszont mereven elzárkózott attól, hogy megismerje a páromat (pedig természetüket ismerve jól kijöttek volna). Azzal a szöveggel húzta ki magát, hogy ő nem akar 3., gyertyatartó lenni. Pedig olyan programra hívtam, hogy koncert stb., ami nem arról szól, hogy mi párként ott nyalakodunk és ő unatkozik. Így megszakadt a barátság, mert a végén meguntam, hogy akárhányszor hívom lemondja, ha meg nem, akkor untig azt hallgathatom milyen jó volt régen és milyen rossz most, hogy nincs annyi időm.

Akkor volt egy barátnőm, vele is nagyon sokat lógtam. Együtt buliztunk és ha odajöttek olyan pasik akik nem tetszettek, vagy tolakodóak voltak, elküldtem őket. A barátnőm mindig foglalt volt, én pedig mindig szingli (és ez engem egyáltalán nem zavart, mindegyik pasiját megismertem és elmentem közös programra harmadikként és jól is éreztem magam). Aztán egyszer nagyon megtetszett egy srác és össze is jöttünk. Azt a sértődést... se szó, se beszéd letiltott neten, a valóságban nem volt hajlandó beszélni.

Fél év múlva értem el nagy nehezen, akkor kibökte, hogy neki nincs semmi baja a barátommal, de ő nem járna vele. Mondtam neki, hogy ez nagyon frankó, de mégis, mi a probléma, amiért engem letilt? Nem tudott érdemi választ adni. Arra jutottunk végül tippügyileg, hogy valószínű féltékeny volt, mert én bármikor, az éjszaka közepén is jöttem ha neki lelki baja volt. Azt gondolhatta, ha pasim van, akkor már nem fogok szex közepén kiugrani az ágyból miatta (és jól is gondolta, csak max. életveszély esetén tettem volna). Szintén ez az irigység, hogy engem majd nem lehet ráncigálni, hogy már nem vagyok a lúzer szingli barátnő, aki fogja a haját mikor hány... vagy sunyiban tetszett neki is a srác.Szóval a barátok elmaradtak, én hiába kerestem őket. Fordítva nem voltam ilyen önző, úgyhogy fájt.

A barátom lánybarátai is eltűntek, volt egy ilyen öreg fogatlan k (magamban csak így gondolok rá) aki azelőtt folyton szexuális ajánlatokat tett neki mielőtt összejöttünk (persze a barátom hárította). Amióta járunk elszivárgott mint a kondenzcsík és a többi is.

Egy kapcsolat az ember életében a legfontosabb és sokan nehezen viselik el, hogy barátként hátrébb kerülnek a fontossági listán (ez nem azt jelenti, hogy akkor már nem számítanak, csak nem 0-24-ben velük lesz már az ember).

A mondás szerint is: "Szex a lelke mindennek".

Mellesleg ha kíváncsi vagy komolyan milyen is egy ember, akkor adj (egy kis) hatalmat a kezébe és villámgyorsan előugrik a valódi személyisége. xd