Egy fogorvos és egy mérnökinformatikus jó párt alkothatnak?

Szerintem működhet. Lenne közös témátok is, hisz műszaki kérdésekben is tudnátok beszélgetni.Reáltárgyakat mindketten tanultatok.

Inkább ott ütközhet ki egy kapcsolat,hogy neveltetési különbségek vannak.(tehát életkörülmények,szokások)

na nálunk pont ez a felállás, csak nekem még van hátra 2 évem a végzésig :D

nekünk jól működik a kapcsolatunk, de ez nem a végzettségünkön múlik főképp. hanem azon, hogy hasonló az értékrendünk, mindenről el tudunk beszélgetni (a szakmánkhoz tartozó dolgokról pont nem annyira szoktunk :D) szeretjük, tiszteljük egymást...

egy fogorvos ér mérnökinfós kapcsolata lehet szuper, meg borzalmas is..ennyi alapján te sem gondoltad, hogy ezt el lehet dönteni gondolom. a lehetőség megvan

Én pszichológus, vőlegényem mérnökinfós. Szerintem ha ez a párosítás tud működni, akkor a tietek is bőven.

Bár a magyar helyzetet figyelembe véve, manapság elég kevés olyan szakma van, ami keres úgy, mint a mérnökinfósok- az egészségügy sajnos nem tartozik bele (KSH). Tehát ha csak ez alapján nézed, akkor bizony "szinten felül" keresed a párt.

Megértem a gondolkodásod, nagyonis, egyet is értek vele, de az a szomorú helyzet, hogy hiába van valakinek mérnökinfós diplomája (hála a páromnak és a testvéremnek, akik mindketten ezen a területen diplomáltak le és dolgoznak, ismerek is erre példát), ha lusta és amúgy is nemtörődöm, akkor nem keres vele annyit, amennyit lehetne. Egy ismerősöm tesztelőként dolgozott egy multinál, 300 nettót keresett, plusz a kafetéria, még a próbaidőszakban sikerült kirúgatnia magát, merthogy az az egy gomb nyomogatása, amit elvártak tőle (próbaidőszakban), az nem volt elég nagy kihívás. És hasonlóan okos döntéseket hoz mindig is az életében. Most éppen ő is és a kedves felesége is munkanélküli, annyi jövedelmük van, amit az 1 éves gyerekük után kapnak GYES-t. Szerinted ér valamit a diplomájával? Nem tartozom azok közé, aki azt mondja, hogy a szakmunkások mind atomfizikusok, ők a meg nem értett zsenik, mert személy szerint egy olyan szakmunkással sem találkoztam eddigi életem során, aki két összetett mondatot nyelvtanilag helyesen meg tudott volna fogalmazni (bár nem tagadom a létezésük lehetőségét), de azt állítom viszont, hogy a diplomától, még ha keresett és jó diploma is (az említett ismerősöm a BME-n végzett), nem leszel automatikusan gazdag és jó munkaerő. Sajnos a személyiség többet ér :D Ha kevésbé keresett munkád is van, de te kiemelkedően jó vagy benne, keményen dolgozol, odateszed magad, simán kereshetsz többet, mint valaki, aki lusta és várja, hogy az ölébe hulljon minden magától. Szóval maga a diploma nem elegendő szűrési módszer, bár tény, hogy jó kiindulópont.

Szerintem nem a végzettségtől függ,hogy jó lesz e a pár.

Hanem az ember személyiségétől!

Együtt tudják megbeszélni,megoldani problémáikat...stb

Lehet szakmájától függetlenül jó és rossz ember!

Ez nem végzettség kérdése,hanem személyiség!

Sajnos találkoztam olyanokkal akik hiába diplomások

pl.mérnökök,orvosok,tanárok...stb

emberileg nem jók! :(

ez szomorú,de vannak kivételek is! (akik sajnos kevesen vannak,de léteznek! :)

"Manapság a végzettség már nem utal a műveltségi szintre. Tökéletesen mindegy, ez személyiségfüggő." - nekem is pontosan ez a véleményem, mint ahogyan ezt máér előttem is leírták.

8 ÉVE VAGYOK A PÁROMMAL. Majdnem 5 éve élünk együtt és 4éve vagyunk házasok nagyobbik fiunk 3 lesz kicsi 15hónapos. Ja és a lényeg ÉN ORVOS (egyenlőre még rezidens foglalkozásegészségügyis) PÁROM pedig mérnök INFORMATIKUS - SAP tanácsadó. Szóval abszolút működőképes lehet a dolog - sőt sok kolléganőmnek infromatikus a párja/férje. És ezen kolléganőkről maradéktalanul elmondható hogy bizony már van családjuk gyerekük.

Ezt csak azért írom le, mert az orvosi pálya nem éppen a családbarát kategória és a fizetés is eléggé semmit mondó, és a kizsigerelés maximális - sokan nem tudják egy idő után eltűrni ha sok éjszakát kimarad a párjuk márpedig ügyeletes szakmáknál (rendőr, tűzoltó, orvos, ápoló, műtős...stb) ez eléggé rendszeres.

Mikor egyetemista voltam sokaknak volt "biztos parnerük" több éves párkapcsolatuk, aztán lediplomáztuk és elkezdődött a tényleges munka sok ügyelettel, túlórával és bizony fél éven belül az évfolyam több mint fele pár nélkül maradt. Azok akik meg együtt maradtak 1-2 éven belül házasodtak és azonnal babaprojektbe fogtak, vagy közös megegyezés alpján a hölgy szakvizsga utánra tervezte a babát. (mert az egy dolog hogy dr-re lediplomázól, akkor leszel "igazi" orvos ha már meg van a szakvizsgád ami szakterülettől függően 4-7év is lehet)

A végzettség nem minden, fontos hogy lelkitársak legyetek. Nekem pl.: kifejezetten pozitív hogy párom nem egészségügyis. Megőrülnék ha a munkát otthon is folytatni kéne. Mondjuk én sem vagyok nagy informatikus gurú, mondhatni katasztrófa a köbön. Így szakma csevej nem jellemző ránk, viszont egymást egészítjük ki abban amihez értünk.

Jogos a feltevésed - azaz hasonló a hasonlóval.

Mert akármilyen durván is hangzik ez a mondat; nagy benne az igazság. Mert amint vita probléma merül fel egy kapcsolatban nyilvánvalóan a beszólások első körben a különbözőségre mennek ki. Szerintem főleg a psik nyelik be nehezen azt ha mondjuk kisebb a végezttségük, vagy ha kevesebbet keresnek mint a prájaik.És akkor jöhetnek a viták során az elszólások: hogy a diplomd így-meg úgy ...stb.

Én is hasonló véleményen vagyok. Nálam is voltak olyan dolgok amikből nem akartam engedni.

1. a férfi/párom legyen magaabb, hogy szó szerint felnézhessek rá (ami azért nagy dolog mert majdnem 180 vagyok:-D )

2. legyen felsőfokú végzettsége, mint nekem

3. bár nem vagyok templombajáró de vallásilag is egyformák legyünk - világnézeteink köszönöben legyenek egymással

4. politikailag sem legyünk ellenkező véleményen

5. és bár utoljára hagytam ez a legfontosabb az élet lényegi kérdéseiben egy véleményen legyünk pl.: párkapcsolat beli elvárások (házasság/gyerek vállalás/gyerekek száma), egyéb világnézeteink...stb

A végzettség nem minden. Sok bunkó kollégám van és sok inteligens diploma nélküli ismerősöm pl.: fordász vagy autószerelő.

A lényeg hogy azt válaszd ami a te főbb szempontjaid alapján a legmegfelelőbb.

A pénz nem minden - mondani szokták a pénz nem boldogít.

Nálunk egyértelműen a párom keres többet de ez párválasztás szempontjából nem volt nálam szempont, mert mikormegismertük egymást még sokkal kevesebbet kereset mint most. Igaz ő már dolgozott én még egyetemet jártam. Én nem szeretek senki kitartotja lenni, így addig össze sem költöztünk amíg el nem kezdtem dolgozni.

Remélem nem gond ha visszakérdezek, de eléggé kíváncsivá tettél :-)

Milyen irányból jött ez a kérdés neked?

1. megkérte a kezed

2. házasság előtti pánik hangulat

3. valakivel nagyon szimpatizálsz, csak család nem támogatja így győzködni próbálod magad

Az előző hosszabb kommentemet folytatnám. :-)

A pénz nem minden. Mert változhatnak az idők benne van a pakliban hol geyik hol másik keres többet. Ha egy hullám hosszon vagytok ez soha nem fog problémát jelenteni számotokra.

Az informatikus lét eléggé különböző. Párom kollégái ill főiskolás társai alapján sokféle sztorit hallottam. Nagyon változó az hogy ki mennyire használja ki a feltárulkozó lehetőségeket. Párom eléggé ambiciózus, olyannyira hogy talán hozzá képest én is csak kis nyuszi lennék. Kitalálta magának hogy ő bizony SAP tanácsadó lesz és bár a menő helyekről sorra elküldték meghallgatásokra olykor be sem hívták mondván kis ócska Gábor Dénes diplómája van BMI helyett, de ő nem adta fel addiog helyzkedett míg szakmai berken belül gyűjtött tapasztalatok alapján bejutott végül akiszemelt helyre, ott addig gyűrte magát kihasználva a bármely dolgozó által ígénybe vehető extra viszgákat, extra nyelvtanfolyamokat míg kiképezte magát egy egyedülálló területre, egy olyanra ami még európaszámban is nagyon keresett, kevés szakembert hordozó részleg. Majd átment magán szektorba, és vállalkozik.

Ő ezt hozta ki egy GDF diplomából, más BMIvel is munkanélküli, vagy mint ahogy más is írta max próbidőzik 1-2 helyen...

Emlékszem nehezen viselte a vizsgaidőszakaimat így kitalálta hogy ő is tanul így munka mellett elvégezte a közgázt levelezősen, így vészeltük át a kemény vizsgaidőszakaimat :-D

Mondjuk mindig is ambiciózus volt, nagyon hamar elkezdett dolgozni iskolás korában piaci kofáknak segített ládát pakolni, vagy zöldséget termesztett és eladta piacon, de még nyulat is tenyésztett és eladta. Szülei nem jómóduak 18 éves korától albérlet szerűen lakbért fizetet hogy a rezsi kifizetése megvalósulhasson. Nekem borzasztóan tetszik ez a fajta életszemlélet, ez a fajat alázat az élethez.

Azt is szeretem hogy neki nem a gép a kikapcsolódás forrása 100%ban hanem szereti a természetet; kertet bütykölni, horgászni és amióta édesapa a gyerekei a fő hobbija. Totál oda van értük. Neki nem derogál a peluscsere, vagy a bébicsőszködés, vagy napi rendszerességgel játék részvétel a gyermek nevelésben.

Na nem akarom túlfényezni de roppan büszke vagyok rá. És amint talán érezhető is az irományomból; mai napig nagyon szeretem :-D

Sok olyan tulajdonsága van ami borzasztóan tetszik és mai napig megfogott és az informatikus végzettséghez annyira nem köthető. Szóval neked sem kizárólag a végzettség legyen a fő irányadó a párválasztásban.

Na azért odabasz,hogy Te a nagy művelt ember itt teszel fel ilyen kérdést...Te vagy olyan okos,hogy ezt tudd.Egyébként én,a bunkó szakmunkás 3 diplomás suttyót alkalmazok segédmunkásként,akiknek a szókincsét kimeríti az "aggyá má előleget főnök,mer hétvégén inni kell..."

Nos,az én páromnak 2 diplomája van és mégis tökéletes a párkapcsolatunk,harmóniában és boldogságban élünk....ja,szakmunkásként többet keresek,mint Ő...hogy miért?Mert nyitott szemmel járok,megragadom a kínálkozó lehetőségeket,merek vállalkozni és nem skatulyázom be az embereket sem a végzettségük,sem a nemü,sem a ruhájuk és semmi hülyeség alapján.

Húúú,de nagyon utálni fogsz ezért.... :D