Milyen körülmények között van "joga" egy nőnek otthon maradni?

Tételezzük fel, hogy megtehetném, hogy nem dolgozok, mert bőven lenne mit a tejbe aprítani. Akkor pl. megtanulnék hivatásszerűen varrni, és indítanék egy vállalkozást ezen a téren. Vagy lehet, hogy vennék egy tanyát, és elkezdenék komolyabban állattenyésztéssel foglalkozni. Esetleg összefognék pár nőtársammal és indítanánk egy magánóvodát.

Tehát nem lenne elegendő, amit amúgy is megcsinálok most is a munka mellett, dolgoznék akkor is, csak másképp, mint eddig.

Nekem van olyan, amit nem tudok megoldani munka mellett. Nem tudok annyiszor főzni, mint szeretnék. A rendelést sem tartom megoldásnak. Nekem az egészségesebb és finomabb, amiket otthon készítünk. Igazán jó étterembe meg azért már luxus minden nap menni :)

Mondjuk évekig csak úgy otthon lenni én sem tudnék. Unatkoznék. Ahogy már mások is írták, biztosan tanulnék valamit, amit majd a későbbiek folyamán tudok használni. De ha megtehetném részmunkaidőben dolgoznék. Így megvannak a külső ingerek is, és otthonra is több idő van.

Nofene, még egyetértünk valamiben 67%-al :)

De kb. ezt írtam, képzi magát, szorgoskodik otthon.

Mi párommal pl. azt tervezzük, hogy ha kimegyünk külföldre, és neki sikerül kint megvalósítani az álmát, ami lássuk be itthon elég nehéz, akkor bőven megélünk 1 fizetésből.

Nekem más az álmom. Nem egy munkahely, hanem hogy legyen saját konyhakertem, meg virágoskertem, és hogy festhessek. Nagyon szeretek festeni. És tanulni! Szívesen tanulnék antropológiát csak úgy hobbiból, mert érdekel, szívesen tanulnék pár nyelvet is.

Ha meg ez nem tetszik valakinek, akkor tojok a véleményére.

# 34 - Szerintem te nem olvastad el, amit először írtam...

Egyébként ha valaki szereti a munkáját, az nem feltétlenül úgy esik haza, mint egy kifacsart citrom.

Szerintem pl. akkor jogos, hogy otthon marad (tehát érthető, sőt célravezető, logikus):

- 2-3 vagy több gyerek esetén, amíg nem óvodások-iskolások mind (miután igen, értelme nincs, mert ugye nem érnek ők sem előbb haza, mint a szülők)

- súlyosan beteg hozzátartozó ápolása esetén

- ha pl. anyagilag megtehetik, hogy otthonmaradjon és tanuljon (másoddiploma vagy hasonlók), ne a munka után kelljen este x órákat ott ülnie.

Azokat én valóban lustának, élősködőnek tartom, akiknél:

- a gyerekek már nagyobbak, nem szorulnak felügyeletre, tehát az anya egyedül, maga miatt van otthon és "háztartást vezet" (ugye tudjuk, hogy ez napi 1-1.5 órát vesz max. igénybe, tehát ezalatt a tv-zést és pletykálást értik)

- nincs gyerek, de a nő saját kényelemből otthon van (nekem mindegy, hogy megteheti-e, én is megtehetném, de nem vagyok lusta plusz szeretem a munkámat nagyon is)

Azt pedig nem HTB-nek nevezem, aki:

- gyeden van

- otthonról dolgozik (vállalkozó vagy távmunkavégző, ugyanúgy dolgozik ő is)

- otthoni gazdálkodó, tehát nagyobb mezőgazdasági területet tart megművelés alatt illetve állatokat tart közepes-nagyobb mennyiségben (nem 2 tyúk a kertben).

Ez az én személyes véleményem.

Én nem az alapján határozom meg magamban az emberek értékét, hogy mennyit dolgoznak a munkahelyükön. Szerintem senkinek nem ez alapján kellene.

Jómagam egyedül nevelem a gyerekem, így esélyem sincs háztartásbelinek lenni, de közben nagyon is el tudnám képzelni, hogy mondjuk 3 gyerekkel otthon maradjak úgy, hogy időm se jusson lazsálni. Mert nagyon sokféle gyerekkort lehet biztosítani a gyermekeinknek, és persze könnyen lehet, hogy nem lesz sem jobb, sem boldogabb ember abból a gyerekből, akinek az egyik szülője háztartásbeli, de én személy szerint úgy érzem, hogy sokkal többet tudnék adni akár az egy szem lányomnak is, ha nem kellene dolgoznom. Így is rugalmas részmunkaidőben igyekszem megkeresni a szükséges pénzt, mert ha 8 órában dolgoznék, hiába lenne még több pénzem, nem tudnám neki és magamnak megadni azokat az extra élményeket, amik szerintem nagyon sokat hozzátesznek az életminőségünkhöz. Így viszont, hogy én részmunkaidős vagyok, mindketten tudunk sportolni, zenélni, mindenfélét tanulni, kipróbálni, megtapasztalni, és élvezni az életet. Nem mondom, hogy ezek nélkül az extrák nélkül sanyarú gyerekkora volna, vagy hogy kevésbé értékes felnőtté válna. De nekem jól esik megadni ezeket neki. És ha több fős lenne a család, ez még több időt és energiát igényelne. Nem gondolom, hogy rossz dolog ezért beáldozni egy munkahelyet. A cél szerintem mindenkinek a boldog élet önmagunk és szeretteink számára, de mindannyiunknak más elképzelése van erről, így természetes, hogy más és más úton közelítünk. Bennem egyedül csak az kelt visszatetszést, ha valaki ebből a szeretteit kihagyja, és csak a maga kényelmét keresi a háztartásbeli létben.

Akkor ha a férj hajlandó eltartani a feleségét.

Azért ne nőzzünk bele a dologba sokat. Ha a rend/tisztaság/házimunka miatt maradna otthon arra fel lehet venni személyt aki napi 5-7 ezer forintért mindent elvégez.

Nyilván ha megállapodnak hogy a feleség mindent megcsinál és a férfi eleget keres kettejüknek akkor. Viszont azt ne felejtsük el hogy ha a nő akár csak 100.000-t is keres a férfi 500.000 mellé már több marad meg a kasszában mintha csak a férfi 500.000-re lenne.