Nok, menyasszonyok, felesegek! Mennyire duhit Titeket, ha a parotok/ferjetek allandoan elfelejti amit mondtok?

Nem világos, hogy "lelki témákon", mit lehet elfelejteni.

Írhatnál legalább EGY KONKRÉT példát, hogy elképzelhetö legyen, miröl is van szó.

Ha valamit akarsz a párodtól akkor KÉT moondatban közöld vele, nem pedig egy lelkivilágboncoló, unalmas mondóka közepén.

MI 25 éve élünk együtt, de még nem volt olyan, hogy nem figyel arra, amit mondok. Viszont nem is szoktam szájmenést kapni, ha valamit közölni akarok, akkor röviden, tömören mondom meg.

Mi szerintem ilyen értelemben egyformák vagyunk. Én vagyok a nő, de ő beszél többet és a fontos dolgokat megjegyzem, de mikor hosszú körmondatokban fejteget különböző külpolitikai összefüggéseket, akkor tördelmesen bevallom, de képtelen vagyok tartósan figyelni :(

Egyébként ő pedig dátumokat nem tud (vagy akar) megjegyezni. De ha beszélek valamiről akkor szerintem ő is csak a lényegi részeket jegyzi meg, a maszlagot nem.

De mindketten végighallgatjuk a másikat, és a lényeges dolgokat meg is jegyezzük.

Én nőként vagyok ilyen.

Egyszerűen egy csomó mindent sztornózik az agyam.

Bár én olyansmiket is fel kell hogy írjak, hogy hogyan és mennyi gyógyszer kell a gyereknek, hogy zárjam el a gázt., stb.

Néha rájön a szófosás pl szerelésről, motorról, vagy játékról, én meg nem is tudom miről beszél, de olyan édesen csinálja, hogy belefeledkezek. De egy mondatot nem tudnék visszamondani.

De nem lehet szólni a másiknak, hogy "szívem, most egy kicsit hagyj a gondolatommal (csak egy van?), most nem tudok figyelni".

Bár szerintem ez vagy szelektív, és aki nem figyel a párjára, annak tök mindegy ki van mellette, csak ne legyen egyedül (oá, oá!), vagy pedig valami súlyos agyi sérülése van, valami agyserkentőt kéne szedni.

Én nőként vagyok ilyen.

Egyszerűen egy csomó mindent sztornózik az agyam.

Bár én olyansmiket is fel kell hogy írjak, hogy hogyan és mennyi gyógyszer kell a gyereknek, hogy zárjam el a gázt., stb.

Néha rájön a szófosás pl szerelésről, motorról, vagy játékról, én meg nem is tudom miről beszél, de olyan édesen csinálja, hogy belefeledkezek. De egy mondatot nem tudnék visszamondani.

Nálunk apu ilyen, a mai napig.

Gimisként csomó olyan helyzet volt, hogy egy buliba elkértem magam hét elején, vacsora közben, direkt amikor együtt volt az egész család. Még egyszer megemlítettem pénteken is, hogy frissítsem a memóriát :) Erre szombaton veszem a cipőmet, apám jön ki, hogy "hová mész", mondom buliba, tudod amit már mondtam hétfőn meg tegnap is. Válasz: nekem ilyet nem mondtál, és persze én voltam a szar mert "mindig mindent csak anyáddal beszélsz meg". Rendszeresen ezt csinálta, baromi idegesítő volt, el is határoztam, hogy én nem leszek ilyen.