Mit gondoltok a házasságról?

és még annyit, kérdező. ha azért akarsz belemennni egy házasságba, mert utána megjavul a kapcsolatotok, minden jobb lesz.. felejtsd el ezt

ugyanazok az emberek maradtok, ha most egymás agyára mentek vagy úgy érzed nem ő az igazi, akkor nem fog változni egy gyűrűtől és egy papírtól

Hogy változik e a kapcsolat? Ha házasság előtt a pár együtt élt, akkor alapjaiban nem. Viszont érzelmileg egy pluszt adhat, ha mindkét fél vágyott rá. Hivatalosan is egymás hozzátartozói lesztek. Teljes mértékben összetartozunk. Sokkal jobb érzés kimondani, hogy férjem, neki is, hogy feleségem, mint hogy pusztán a pasim legyen, én pedig a barátnője. Ez rendben van huszonévesen pl., de 45-50 évesen is a barátnője legyek valakinek? Nem. Nekünk ez kevés volt... Nekem személy szerint a névfelvétel is fontos volt egyébként. Illetve nem szültem volna, nem vállaltam volna gyereket olyannal, aki ennyire sem akar elköteleződni mellettem. (Nem a gyerek mellett, hanem mellettem) Nyilván sem az élettársi kapcsolat, sem a házasság nem garancia semmire, de mi úgy voltunk vele, hogy biztosak vagyunk, és egyszer mindketten meg akartuk tapasztalni milyen házasságban élni. Ha ne adj isten nem jön össze, egyikünk sem akar újra házasodni, és akkor sem, ha megözvegyülünk.

Sokan dobálgatják, akár divatból is, hogy ez csak egy papír. De ha csak az lenne, akkor nem félnének aláírni. Akik ezzel takaróznak, azoknak a 99%-a pusztán fél, nem biztos a kapcsolatában. Kiskaput akar hagyni, hogy szakításkor könnyebben leléphessen. Akár szó nélkül.

A maradék 1% lehet az esetleg, akiknek egyszerűen csak nem jelent semmit, ezért annyi fáradtságot sem vesznek, hogy besétálnak miatta a hivatalba. Aláírom, hogy biztos van ilyen, de sokkal ritkább.

Meg kell találni a megfelelő partnert, hogy azonos legyen a jövőkép, és akkor senki nem mond le a vágyairól, és senki nincs kényszerítve olyasmire, amit valójában nem akar. Például, ha egy nő úgymond kihisztizi az esküvőt, és a férfi ebbe belemegy, pedig ellenérzései vannak, akkor meg is érdemli....ennyire ne legyen már gyenge...

Annak érdemes megházasodni, aki vágyik rá, és aki komolyan gondolja. Illetve ha megvan a megfelelő személy, akivel összeházasodhat. Ha te pl olyan ember vagy, aki nem képes a hűségre, akkor nem javaslom. A legtöbb házasság egyébként hűtlenség miatt bomlik fel.

A sok válás amúgy sem a házasság intézményének a hibája, hanem azoké, akik a kapcsolatban éltek. Valamit elrontottak mindketten/egyik, vagy másik fél, eleve rossz kapcsolatból köttetett stb.

Az élettársi kapcsolatok is ugyan úgy szétmennek, csak azt nem válásnak hívják, nincs akkora visszhangja. Ennyi.

A házasság pl nem megoldás a rosszul működő kapcsolatra, az csak még rosszabb lesz. Van rá példa a környezetemben.

Ahogy egy gyereket sem szabad arra használni, hogy "megmentse" a haldokló kapcsolatot, mert nem arra való, és sikertelen lesz a kísérlet. Ha együtt is marad a pár, az már nem a jó kapcsolatról szól. Az meg nem házasság....csak kirakat. Ismeretségi körömben ilyen is van. A lány mindenáron teherbe akar esni, mert azt hiszi, attól majd jobb lesz a kapcsolatuk...

Kb ennyi.