Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért kell mindig a kolléganőjéhez hasonlítania?
Férjem egy éve új munkahelyen dolgozik. Ott ismerkedett meg a kolléganőjével, akivel azóta barátok lettek. Én is ismerem a csajt és mielőtt ezzel jönnétek, nem, nem csal meg vele a férjem.
Viszont egyfolytában összehasonlít vele. Mit főz, milyen ruhát vett, mennyit tornázik, hogy neveli a gyerekeit... Szinte bármiről beszélünk biztos elhangzik egy olyan mondat, hogy ezt a kolléganője hogy csinálja. Ne értsetek félre, nem mindig az a jó, amit a kolléganője csinál, tehát nem elvakult. De akkor is zavar már ez az összehasonlítgatás.
Férjemnek mondtam. Annyival intézett el nevetve, hogy biztos féltékeny vagyok.
Tapintatlan, az fix. Vagy azért emlegeti annyit, hogy azt ne hidd valami van köztük, - tehát akkor mégis lehet.
Amúgy:
A főnöknek új titkárnője van. Otthon megkérdezi a felesége:
- Mondd szívem, hogy vagy vele megelégedve?
- Képzeld, ma egy fehér blúz és egy zöld szoknya volt rajta, mert tudja, hogy a Fradinak drukkolok. Apróság, de jólesett.
Másnap ismét véleményt kér a feleség az új titkárnőről.
- Ma is fantasztikus volt. Zöld - fehér pöttyös melltartó és zöld-fehér csíkos bugyi volt rajta, a popója akár két kis focilabda. Tudja, hogy a Fradi a csapatom, apróság, de jólesett.
Harmadnap megy haza a férj a munkából és látja, hogy a felesége vörös parókában, szépen kifestve jön le az emeletről.
- Hát veled meg mi történt ? - kérdezi a férj megdöbbenve.
Képzeld, fölmentem a szomszédhoz, neki 2 centivel nagyobb van mint neked, apróság, de jólesett!
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!