"Látott szülés közben, most már minek adni erre? " Mi ez, valami új trend?

Nem igazán értem a problemád. Egy párkapcsolatban előfordul, hogy a párunk a legrosszabb állapotunkban lát.

Mert együtt élünk, tudod? Ha nyomorultul érzem magam, bujjak el?

Ha bajban vagyok, nem annak kellene segítenie, akivel megosztom a mindennapjaimat? Még ha olyankor nem is vagyok bombanő?

Aztán fordítva nem így van? A férfi is lehet beteg, elesett, amikor nem éppen alfahím. Csukjam rá az ajtót, és utzzak el, ameddig megint ereje teljében lesz?

Nálunk ezek eddig sem voltak tabu témák.

Pukizni emberi dolog. Nyilván nem szándékosan csináljuk, de ha kicsúszik, akkor sincs vége a szerelemnek. A szőrtelenítéssel pedig tényleg nem értem mi a probléma. Hagyjam magam szőrösen, vagy ne engedjem hozzámérni, míg nem vagyok tök csupasz?

Bocs, de mi eddig sem éltünk ilyen álomvilágban.

Nem tudom, hol olvastal ilyent, de nem ertek egyett!

En ot eve elek egyutt a parommal, latott mar pukizni, szorteleniteni, sot, volt, hogy mar a vecen ulve is ramnyitott. Es meg eddig nem is szultem neki gyereket. Most akkor mi van? O is fingik elottem, nekem miert lenne kinosabb mint neki, sot, pisilt mar. Nem dolt ossze a vilag, ugyan ugy szeret es kivan! Nem tudom minek kell ebbol ekkora ugyet csinalni, o is ember ugyan ugy mint en, ugyanazok a testfunkcioink, akkor miert kene gyomorgorcsot kapnom mellette, mert vissza tartom az alhangokat?

Vagy akkor ezek szerint a szulesig tilos lenne elotte a szulesig barmit is tennem? Es ha 10 evig nem lesz gyerekunk, vagy nem hajlando bejonni a szulesre, mert nem birja, akkor evtizedekig, ha finganom kell bocsanatot kerek tole es kimegyek a teraszra?

Nem látom, hogy gyakori lenne a szülés után ez a változás. De mondjuk egy kapcsolatban egyébként is idővel azért lazulnak a "szabályok". Ami az első randin kiábrándító, az együttéléskor már belefér. (Nem taplóságról beszélek, de azért az ember otthon nem fog minden pillanatban mereven összeszorított farpofákkal állni...)

Nincs még gyerek, nem tudok nyilatkozni, de hát szerintem teljesen normális, hogy néha látjuk egymást béna helyzetben. Fogta már a homlokom, ha hánytam. Ettől még nem okádom arcon, mert "ilyen már úgyis volt", de ettől még van ilyen. Azt aztán majd az idő megmutatja, mennyire fordulópont egy gyerekszületés, amíg nincs tapasztalatom, nem nagyon akarok nyilatkozni.