Mit tegyek? harcoljak a gyerekert?

Igy ment tonkre a hazassagom. Mar mindent maskepp csinalnek.

Hat eve hazasodtunk ossze a felesegemmel, boldogok, szerelmesek voltunk. Ra egy evvel megszuletett a kisfiunk.

Atlagos eletet eltunk, egy eves volt a fiunk mire teljesen rendbejott az anyagi helyzetunk, hitelmentes lakas, auto, es mar nyaralasokat is tudtunk finanszirozni, felrerakni. De addog ket allasban dolgoztam, keveset voltam otthon, de akkor ez meg nem volt problema.

A felesegem visszament dolgozni a gyes utan, nem volt konnyu munkat talalnia, ezert ez en munkahelyemre protezsaltam be, pedig eszembe jutott, hogy nem lesz jo hosszutavon ha egyhelyen dolgozunk.

En a feltekenyseget hirbol sem ismertem, ugy gondoltam, ha en megadok mindent ami az erombol tellik akkor rendbe lesz minden.

Valoban figyeltem ra, meglepetesek, dicseretek, kedveskedes, hazimunka sokszor helyette is.

Ugy fel eve eszere vettem, hogy megvaltozott a viselkedese, nem viszonozza a kozeledesemet, a fiunkkal is turelmetlenebb lett. Kesobb mar tobb minden is feltunt, rejtegetett telefon, kimaradozasok, uj ruhak stb.

Nyomozni kezdtem, kiderult megcsal, mar harom honapja van valakije. Volt nagy balhe, valni akartam, de megsem tettem, eselyt adtam en barom, persze nem elt vele, ujra lebukott,es akkor mar kiderult ki a harmadik, persze egy munkatarsunk.

Tobb lehetoseget nem tudok adni neki, viszont a fiunkat sajnalom nagyon, megszakad a szivem miatta, nagyon apas,miota hazahoztuk a korhazbol szinte en furdettem, en altattam minden este, en hordtam bolcsibe, oviba, tehat nagyon kivettem a reszem a nevelesebol.

Jelenleg meg egyutt elunk, mert nem akar koltozni a felesegem, a valas meg az elejen van, ragaszkodik a gyerekhez, en meg azon orlodok, hogy kitegyem e a gyereket annak, hogy "harcba" szaljak a felugyeleteert, mert tudom o minden kovet megmozgat, hogy o nevelje.