Nők ahol az van, hogy, a férj este tv-t néz, gépezik, a nő viszont főz, tálal, mosogat, mindig egyedül, miért fogadjátok ezt így el?

"miért fáj nektek az, ha valaki élvezi a házimunkát, szórakoztatja és pihenteti?

Mondjuk nem csoda, hogy sokan 30 évesen már kétszer váltak közületek..."

Ez a két mondat teljesen üti egymást.

Az első azt mondja, hogy ne nézd le azt, akinek szabadon választott hobbija a házimunka (ezzel egyetértek), a második azt, hogy ne csodálkozz, ha a férfi elhagy, ha nem a házimunka a szabadon választott hobbid.

Nem tudom.

Komolyan nem tudom, mi veszi rá a nőket erre.

Oké, van, akinek ez a kikapcsolás (MIÉRT???? EZ HOGYAN? de ez egy másik kérdés, hogy miért ilyen ingerszegény valakinek az élete és a kapcsolata, hogy számára munka utána mosogatás a kikapcsolódás), de ezt még mindig könnyebben fogadom el, mint azt, hogy egyik se akarja csinálni, de kell, és mivel a nő dolga a házimunka, ezért a pasi egy szalmaszálat se tesz keresztbe.

Nálunk nem így működik. Nem is hagynám. Pedig nem papucs a párom, pusztán szeret, és nem nézi el, ahogy egyedül csinálom a munkát, ő meg ül és bambul. Feláll, segít, odajön. És én hálás vagyok, hogy nem kell mártírkodnom, meg egyedül szenvednem a nemszeretem feladatokkal.

28-as, ha egyedülálló lennél, ülnél a sötétben, amíg nem jön a herceg fehér lovon, hogy körtét cseréljen?

Mellesleg én nem azért nem szerelnék autót, mert férfimunka, hanem mert nem értek hozzá. Nem azért nem értek hozzá, mert nő vagyok, hanem mert az szaktudást igényel, ami engem nem érdekel. Többségben vannak az olyan férfi barátaim is, akik nem értenek az autókhoz, mert nem érdekli őket. Azt nem mondhatom, hogy a mosogatás nem érdekel, mert ahhoz nem kell szaktudás és meg kell csinálni napi rendszerességgel.

Autószerelőt hívnak, hogy ha valami gebasz van az autóval, mert jobban ért hozzá, mint az átlagember. Ha valaki takarító(nő)t hív, nem azért teszi, mert szeretné, ha szakszerűen lennének elmosogatva a tányérok, hanem mert lusta a csicskamunkához.

nem, kedves utolsó volt már erre precedens. Nem életképtelen vagyok, hanem tériszonyos. Elég sok férfi munkát el tudok végezni,pl szereltem már lefolyót és burkoltam is már.

Nem szokásom mást nyaggatni olyan munkával, amit magam is el tudok végezni.

Max lehet segíteni, h hamarabb kész legyen

33-as, nem vagyok egyedülálló.

Hidd el, van aki nem ért a mosogatáshoz (pl. zsírosabb az edény mosogatása után, mint eredetileg volt)

Ezek a tipikus érdekházasságok ill. látszatházasságok általában. Vagy arról van szó, hogy a férj hozza a pénzt, és ezért tűr a nő és csinál meg mindent, vagy arról, hogy nem talált más balekot aki elvenné, de nem akart maga előtt "szégyenben maradni", hogy nem megy férjhez.

Ahogy már írták, tipikusan ezek a nők hülyézik és infantilizálják a hátuk mögött a férjüket; bár igazuk is van valamilyen szinten. Nem tudom, hogy egyáltalán hogy képes valaki férfinak tekinteni egy olyan lényt, aki elé oda kell tenni az ételt, aki nem tudja kimosni a sjaát ruháit, aki nem képes elmosogatni és így tovább. Az ilyen csak egy nagy gyerek. És ezek a nők bizony sosem akartak igazán férjet, társat, kedvest, csak egy-két gyereket, akiről gondoskodhatnak. Hogy miért? Mert őket megnyugtatja, hogy valakinek legalább szüksége van rájuk. Hogy van, aki életképtelen nélkülük. Mivel ők általában a szakmai életükben is sikertelenek, ez nyújtja számukra a sikerérzetett, elégedettséget, hogy valakiről gondoskodhatnak.

Elég bonyolult pszichológiai kapcsolat ez, lehetne a végtelenségig rétegezni. Egyfajta kényszeres függés, önigazolás, ragaszkodás van benne.

"13, szerintem nem hülye 11-es. Hidd el, vagyunk sokan nők, akik számára elképzelhetetlen, hogy vki élvezze azt, hogy munka után egyedül főz, mos, takarít, míg a férfi mondjuk fetreng. Csak szeretném ennek a lélektanát megerteni."

Én a 11-es vagyok, aki azt írtam, hogy az ilyen általában valamiféle érdekkapcsolat, és én sem díjazom azt, hogy mindent a nő csinál, mert nehogymár...

Ettől függetlenül azért a házimunkát is lehet szeretni. Mosogatni pl kifejezetten szeretek, sütni főzni pláne. Jó a mosás, takarítás már nem dobogós, de mivel szeretek tisztaságban élni, így azzal sincs bajom.

Azért az mindenképp zavarna, ha lenne egy olyan palim, aki semmit sem segít be. Legalább a szándék legyen már meg benne, max ha tudom hogy iszonyú béna, akkor megcsinálom helyette. De azért kompenzálja valamivel, és ne csak fetrengjen közben, vagy helyette.

Az pedig minimum, hogy legalább vigyázzon a rendre és tisztaságra...

Igazából én magam szeretek is mindent magam megcsinálni, csak az legyen már megbecsülve... Ha nincs, akkor onnantól kezdődik a gáz, hogy az ember csak rabszolga... MInden nőnek önálló döntése, hogy mit tűr el és miért... Én hülye nem vagyok... :)

Ja egyébként pedig mi nők is eltérőek vagyunk abban, hogy melyikőnk mekkora rendet igényel, milyen gyakori házimunkát tart normálisnak. Hát még ha a férfiakhoz viszonyítjuk a dolgot..

És a férfiak azért ilyen lusta disznók általában, mert gyerekkorukban nem lettek rászoktatva arra, hogy bizonyos teendőket maguk csináljanak meg. Anyucijuk kinyalta a s.ggüket. Sok anyuci a lánygyereke helyett is megcsinál mindent, de a fiúgyereket eleve úgy kezeli, hogy ő fiú, úgysem tudja... Hát ha így kiszolgálva nő fel, akkor nem kell csodálkozni.

Anyukák feladata hát, hogy szépen időben kiosszák nemtől függetlenül a gyerekeknek a kis házi munkákat, és akkor nem a feleségnek kell pótnevelést végeznie.