Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mihez kezdjek elkényelmesedett, ellustult férjemmel? Hogyan változtassak rajta?
Nagyon rendes ember, de mostanra a végtelenségig elkényelmesedett. Próbáltam/ próbálom bevonni az otthoni munkákba vagy a gyerekek körüli tennivalókba, de vagy direkt vagy figyelmetlenségből, de mindig elront valamit, amivel eléri, hogy nekem ugyanúgy meg kelljen csinálnom, esetleg még plusz munkám is legyen vele.
Én mostanra kezdek kikészülni. Fizikailag is megterhelő, hogy mindent egyedül kell csinálnom és szellemileg is, mert mindent nekem kell észben tartanom, a legapróbb dologig. Emellett, gondolom pont az egyre gyakoribb kifakadásaim miatt, egyre többször megkapom, hogy ez nincs kész, az nincs kész, lehetnék szervezettebb, csinálhatnám jobban is, neki jobban menne...
Ő dolgozik, 8 órában, irodai munkát és minden egyes nap úgy esik haza, mintha halálosan fáradt lenne. Eszik gépezik, alszik, ha pedig éppen akkor vagyok hulla fáradt, mikor neki beszélgetni, romantikázni lenne kedve, akkor megint én leszek a rossz, mert nem jól osztom be az időmet, pedig egész nap itthon vagyok a gyerekekkel.
Már próbáltam szép szóval, veszekedve, sírva, de rövid javulás után visszatér minden a régi kerékvágásba.
Most este még meg is sértődött, mert felébredt mikor én lefeküdtem és próbált kezdeményezni, de én azt mondtam neki, hogy "Ha vakolni fáradt voltál, ehhez se legyen energiád!". Erre egész reggel duzzog, mint egy gyerek és várja, hogy bocsánatot kérjek. Fel nem tudom fogni, hogy egy felnőtt férfi hogyan viselkedhet ilyen gyerekesen.
válasza:nem olyan könnyű ám az a napi 8 órás munka + egy hisztériázó feleség elviselése.
nyilván nem könnyű, ha építkeztek is, és még azzal is kell foglalkoznod.
próbáld meg úgy csinálni, hogy ne legyél áldozat.
annyit dolgozz időben, amennyit ő is, ne többet. ha nem lesz kész a munka, ő is látni fogja, hogy segítenie kell.
de egyébként nem értem, hogy egyetlen gyerek mellett otthon levő anyukák miért nyavalyognak. más tényleg munka mellett csinálja az egészet.
válasza:Te vakolod a nappalit?
Ha valaki leül jatszani miközben a másik a segítségére van szüksége akkor elég önző dolog.
Nevelsz még egy gyereket?
Zsák a foltját. Ez a helyzet akkor fog változni ha te változol.
válasza:
válasza:#7 Lehet, hogy nélküle jobb, de azóta is egyedül vagy.
De ha nem viselkedtél volna vele úgy, akkor te kaptad volna a pénzt, nem más. Nem kellett volna kidobnod, és lehet, hogy még mindig boldogan élnétek együtt, és még jobb lenne.
Minden ember tette, mindig valaminek a következménye. Lehet, hogy csak egy kicsit őszintébbnek kellett volna lenned hozzá. Elmondani az igazat neki, és nem "kegyes" hazugságokkal hitegetni...
válasza:egy ilyen életképtlennek minke szültél gyereket?
én nem hiszem h minden pasi gyerek után kattan be!
válasza:Kedves Kérdező!
Ugyan meg tudlak érteni, nagyon fárasztó dolog ennyi felé osztódni, mindent intézni, egyszerre csinálni házimunkát és a gyereknevelést, de lehet, hogy csak egy kis időbeosztási változtatás kellene.
Nálunk: Férjem reggeltől este hétig dolgozik. Néha még otthon is folytatja. Ha ügyeletes, vagy hívják, sokszor éjjel is mennie kell, vagy akár hétvégén. Egy ovis gyerekünk van. Amíg otthon voltam a gyerekkel több évig, addig a gyereknevelés, annak minden egyes velejárója és a háztartás vezetése, az ügyintézések teljes mértékben rám maradtak, nagyszülők más városokban, segítség nulla. Az esetek 50%-ában férjem általában nem sokkal az altatás előtt ért haza, az ő reszortja az alvás előtti kis játék és mesemondás volt. Nem sok, de örültem, hogy addigra hazaért, ha egyáltalán hazaért. Amíg ő játszott a gyerekkel vagy mesét mondott, addig én rendbe vágtam a lakást (értsd: játékok, egyéb dolgok elpakolása, törölgetés, mosogatás, felseprés, felmosás, teregetés – és ezzel tiszta is volt a lakás). De legtöbbször akkor végeztem a házimunkákat, amíg a gyerek napközben aludt. Fél óra-óra bőven elég volt naponta, így sohasem úszott rumliban a házunk. Ha nem aludt, akkor hát istenem, kapcsoltam neki mesét a tévében, amíg csendben nézte, addig csináltam a házimunkát. Családi házban lakunk, amíg a gyerek aludt, addig öntöztem, metszettem, udvart söpörtem, vagy csináltam, amit éppen a kert megkívánt. Ha kellett, telefonon vagy neten keresztül ügyet intéztem, szóval sohasem tétlenkedtem. És estére – bár nem mondom, hogy nem voltam fáradt - valahogy sohasem ment semmi a házasélet rovására. Most már dolgozom is, plusz maradt ugyanaz, amit fentebb írtam, plusz hozzájött a gyerek oviba el-oviból haza kör is. Egy rohanás az egész napom. De amikor hazajön a férjem, ahogy tud, azonnal levált, és a gyerekkel foglalkozik, amíg én pakolászok, teregetek, mosogatok, stb. Így a gyerek is le van foglalva, a házimunka is halad. Mire eljön az alvásidő, gyakorlatilag minden kész, utána van idő a romantikára, olvasásra, beszélgetésre. Ha el akarok menni körmöshöz, fodrászhoz, ide-oda, akkor megbeszéljük, átszervezzük a munkaidőnk utáni dolgokat és ebből sincs probléma.
Nálatok az ront a dolgon, hogy a férjed szeret gépezni, pedig azt az időt, amit gépezésre szán, igazán szánhatná arra, hogy a gyerekekkel foglalkozzon, leváltson, hogy szusszanj egyet, akár csak megfelezhetné a gépezésre fordított időt. Meg az sem jó, hogy piszkál téged. A gond valóban az, amit írtál, az elkényelmesedés. Márpedig az ő hozzáállásán is van mit változtatni. Biztosan próbáltad már ezerszer, hogy beszélj vele, de valóban csak így tudsz változást elérni. Vagy drasztikusan: ahogy hazajön a munkából, szép csöndesen felöltözöl és odaszólsz neki, hogy most sétálni mégy, mire hazaérsz, legyenek pizsibe a gyerekek, legyenek megvacsorázva is. Otthagyni őt a gyerekekkel, megnézni, hogy döbbenetében mit tud kezdeni.
válasza: válasza:Meg tudom érteni a gondodat, nekem a feleségem ugyanilyen , igazából a munkahelyén fizikailag nem fárad ki mert csak felügyelő( napi 6 óra), de úgy el tudja játszani hogy ő halálosan fáradt hogy csak na. De mikor én napi 12 be kemény fizikai munkát végeztem sőtt 2 évig úgy hogy 2 szabad napom volt egy hónapban , érdekes én egy szót nem szóltam. Mikor otthon voltam rendbevágtam a ház körüli részt, plussz még besegítettem bent is mert ő erre képtelen volt a fáradsága miatt. Ő sem tudja rendben tartani a saját dolgait, nem hogy a háztartást ellátni.
Mindent ledob ahol éppen van aztán megy a keresgetés hogy hol van. Hova tettem, mert hogy én szoktam elpakolni a dolgokat, meg kidobálni, biztos kidobtam. pfff
Ugyanúgy mint nálad ha én ezt szóváteszem nem ért belőle, rászólok kicsit erősebben , elkezd hisztizni, megsértődik, és a leglehetetlenebb időpontokban áll neki rendet rakni és a többi... de ezt mindd csak dacból...
Jobb esetben még egy pár nap odafigyel a dolgokra aztán minden megy a régi kerékvágásban...már belefáradtam...kiábrándultam teljesen belőle, már eldöntöttem válás lesz a dologból mert én nem fogom így leélni az életemet. Igaz gyerekek is vannak, de majd csak lesz valahogy , eddig miattuk nem léptem de már nem bírom tovább.
válasza:Már nem nagyon tudok mit alakítani a napi beosztásomon, de ha van ötletetek, szívesen veszem.
A gyerekek 3 és 1,5 évsek, a pici 7 hetes. A pici még 3-5 óránként eszik szóval, ha épp etetés van, az mindent felülír. Az 5 órás etetés után kelek, reggelit készítek, állatokat etetek, 1/2 7-kor keltem a gyerekeket. 1/2 8 körül indulunk az oviba, hazafelé beugrunk a boltba, 9 körülre hazaérünk, ébresztem a férjemet, ő 1/2 10 kor indul munkába. Középső csemete tízóraizik és segít nekem, én romeltakarítok és ebédet/vacsorát főzök. Miután a gyerkőc megebédel, indulunk a nagyért az oviba (ő bennt ebédel). Hazafelé sétálunk egy nagyot, 2 körül érünk haza. Ha szerencsém van legalább valamelyik gyerek alszik fél órát, ha nem akkor így jártam. 3-kor uzsonna, utána közös játékkal egybekötött takarítás. 5-kor átviszem anyóséknak a vacsorát meg a másnapi ebédet, megcsinálom náluk is a felmerülő munkákat, ők közben unokáznak. 7-re hazaérünk mi is és a férjem is, vacsorázunk. Én utána fürdetek, fektetek. Ő megy gépezni. A legnagyobb gyerek is kidől 9-re én akkor szoktam nekilátni a csöndes vagy aránylag csöndes építkezős munkáknak. A zajos pl. csempevágás vagy fúrás, marad hétvégére, mikor anyuék jönnek unokázni. 1 körül fekszek le, de ha van valami sos munka mint a mostani nappali vakolás, akkor kicsit "túlórázok".
A férjem főleg az utóbbi fél évben változott ekkorát. Akkor költöztünk ide és ő munkahelyet is váltott. Tény, hogy most egy csomó fiatal kollégával dolgozik együtt, akiknek még jóval szabadabb az életük, de azért azt nem hinném, hogy csak ők lennének rá ilyen rossz hatással. Régebben beszállt segíteni ő is, ha sok volt a munkám vagy játszott a gyerekekkel, de mostanában ehhez is fáradt. Tehát, nem hogy előrébb nem jutok vele, még rosszabb is lett a helyzet mint volt eredetileg.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!