Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért választanak a nők gyerekes pasit, ha utána meg rinyálnak a gyerek/ek miatt?
Komolyan mondom nem tudom megérteni. A közeli rokonságban is volt ilyen. Hatalmas szerelem, így meg úgy elfogadom a gyerekével együtt, lett közös gyerek is de a "hozott" gyerekét sohasem tudta megszokni. Mert az milyen neveletlen/hisztis/rosszul neveli az anyja/lepasszolja stb. És ez még egy enyhe példa volt.
De itt amiket olvasok....az új feleség kitér a hitéből, ha bármi miatt az ex feleség lepasszolja a gyereket hozzájuk és keresztbe tesz az ő programjaiknak (akár akaratlanul is). Olvastam olyat, hogy az új feleség nem akarta, hogy a gyerek hozzájuk költözzön míg anyuka külföldön dolgozik, mert hát az ő lakásukban kell a hely az ő "hozott" gyerekeinek. Ja meg a kedvencem, új feleség nem tudta elfogadni, hogy nagyi az exnek adta a lakását hogy az unokáival tudjon benne lakni. Egy csomó kérdés van a gyerektartás csökkentéséről mert hát van már közös gyerek is. De még ennél cifrább példák is vannak.
Komolyan kérdezem féltékeny, rosszindulatú új feleségek. Mi a fenének választotok gyerekes pasit, ha képtelenek vagytok együttműködni a régi feleséggel? Nem fogjátok fel, hogy nem csak gyerektartás fizetéséből áll a gyerek? Hogy apukának innetől kettős élete lesz és a régi gyerek mindig is a részese lesz? Nem tudjátok elfogadni, hogy sohasem tudja kizárni az exet az életéből?
válasza:Én meg azt látom Kedves Kérdező, hogy dúl a harc az asszonyok és gyerekek között, és az Apukák sehol nincsenek a történetben, hogy rendet tegyenek, pedig az összes bagázsban AZ APA A KAPOCS!
Hol vannak mikor rendet kéne tenni???
válasza:
válasza:"9-es,ket dolog jut eszembe. Biztos, hogy olyan rosszul viselkedik a kislány?"
Nem tudom, mivel nekem még nincs gyerekem. Abból tudok kiindulni, hogy én nem csináltam ilyeneket kiskoromban, ezt anyukám is megerősítette. Se a rokonságban lévő hasonló korú gyerekek nem csinálják, illetve beszéltem, beszéltünk pszichológussal is, szerinte sem normális ez a viselkedés. Abban az egyben vagyok biztos, hogy a sajátomtól nem tűrném el az ilyesmit, komoly következményei lennének, illetve lesznek is a követelőzésnek és az állandó hisztinek. Az én szüleim sem hagyták, hogy mindenféle korlátok nélkül őrjöngjek, és mégsem lettem lelki sérült.
Köszi a történeted 9-es, hasznos volt a másik oldalt is jobban megismerni.
Egyébként szerintem simán meg tudja tanulni a gyerek, kinél mi a határ. Gondoljunk csak a nagyira, az ovira/bölcsire, iskolára…mindenhol másképp viselkedik a gyerek mert mindenhol más határokat tud elérni.
Viszont egyértelműen az APA és ANYA dolga lenne ezt lerendezni. Te ebben nem sokat tehetsz mert mindig is a “gyerekem nevelésébe belekotnyeleskedő idegen” leszel.
Pont ez volt a lényege a kérdésemnek, hogyha gyerekes pasit választunk, akkor minimum követelmény lenne, hogy egy “anyát helyretevő” pasi legyen, illetve lehetőleg az anya is legyen normális. Mert nem a gyerek és nem a mostoha fogja ezeket a dolgokat megoldani. És pl akármennyire is ígéretesnek indul egy kapcsolat. Ha a pasi papucs és anyuci a gyerekkel zsarolja…abból lesznek az ilyen GYKs kérdések.
Más példa, én “csak” egy vacak anyósos pasit választottam. De erre való tekintettel alap követelmény volt, hogy az anyja elé helyezze. Ámulva láttam, kő keményen lerendezte az anyját egy-egy csípős beszólás alkalmával, na innentől vettem komolyan. Azóta már eltelt pár év (család, gyerekek stb), persze voltak összezörrenések anyóssal de azóta is a saját családja az első, anyós elküldi bármikor ha úgy adódik és mi meg nagyon jól megvagyunk.
Szóval arra akartam csak célozni, hogy lehet “hátrányos” pasit választani (ugyanúgy ahogy nőt is) (mondjuk ez nem is hátrány, csak nem találtam rá jobb szót) csak legyen meg a pasiban a kompenzáló tulajdonság.
válasza: válasza:"Kedves 9es, Isten ments, hogy neked gyereked legyen. Most buksz meg gyereknevelesbol, semmiben nem latod magad hibasnak, csak az anya es a gyerek a rossz, te egy aldozat vagy. De megsugom, ezt mar elcseszted az evek alatt, inen mar nagyon nehez lenne mas ut."
De MIÉRT ÉN csesztem el? Miért nem az anyja (és esetleg az apja)? Miért én? Ezt nem bírom felfogni, hogy ha egy gyereket nem nevelnek meg a szülei, azért miért én vagyok a hibás? Miért az én felelősségem, hogy a férjem gyereke tudjon normálisan viselkedni? Valóban nem látom magam hibásnak, ha egyszer az anyja szerint "nekem semmi jogom sincs nevelni az ő gyerekét", akkor mégis hogyan lehetne az én hibám bármi is?
válasza:Utolsó, annyiban nem értek egyet Veled, hogy az exet sehogy sem lehet kizárni az életükből.
A lényeg az ex-apa-mostoha együttműködésén lenne. Pont ezért nehéz dolog, hisz gyakran egy sima 2 szülős modell is alig működik. Hátha még belekeverjük az ex vs. új nő dolgot. Nagyon kevés (összesen 1) esetet láttam, amikor az ex normális volt és jól működött az együttműködés. De az új nő ott sem tudta soha teljesen elfogadni a gyereket, mert azért mégis más nevelés. Az említett esetben egyébként az új nő végül lépett (egyéb okok miatt is) és első mondata az volt, hogy "de jó hogy nem kell többet alkalmazkodnom". Csak éppen lett közös gyerek is és hamarosan ő lesz a fent említett ex egy másik kapcsolatban.
Ja és meg sem említem, hogy a legnagyobb vesztesek a gyerekek, így lesznek szerencsétlen összetört lelkű, téves világképpel rendelkező felnőttek belőlük.
Pont ezért felfoghatatlan számomra, mert nyílt titok mennyire nehéz egy ilyen kapcsolat mégis belemennek a nők aztán meg rinyálnak a tarthatatlan helyzetben.
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!