Milyen érveid vannak a házasság mellett?

Dehogynem, csak láthatólag nem vagy képes felfogni.

A személyes okokon kivül (mert így többnek érzi a két ember közti kapcsolatot, magasabb szintnek tartja, neki érzelmileg fontos) a RENDEZETT JOGI és ANYAGI HELYZET is elöny.

3-as vagyok..

ezért mondtam, hogy nincs érv…

érezni kell..

nem érdekel a társadalom, nekem több, ahogy attól is jól érzem magam, amikor azt mondja a férjem, hogy szeret, vagy amikor megölel.

Nekem a házasság azt jelenti, hogy tényleg meri vállalni maga előtt, előttem, hogy velem akar lenni…

Nem azt mondom, hogy élettársi viszonyban nem lehet így, mégis, ők nem merik ezt jogilag, és hivatalosan kijelenteni… tehát valami ellenérzésük csak van...

az érzésekkel nem lehet érvelni..

most mondhatom, hogy jogilag rendezett stb… pedig ez nem volt oka a házaságunknak

"Én nem látok különbséget ebből a szempontból az együttérzés és a házasság közt. Szóval maradt a jogi és az anyagi helyzet, ebből a szempontból a jogi az anyagit szolgálja, tehát nekem úgy jön le, hogy csak a pénz miatt érdemes házasodni."

Hát a jog szerintem soha nem fogja mondjuk az érzelmi életemet szolgálni, marad hát az anyagi helyzet.

És, hogy 30 évesen nem úgy mutatom be: ő XY a barátom, együtt élünk.

Majd a gyermekeinket elismeri és a nevére veszi.

Abban az esetben pedig, ha annyira nem kedvelne a családja és 'neadjisten' elhunyna majd pereskedek, hogy ne dobjanak ki az ingatlanunkból, mint egy jöttment senkit.

Ha a fentiek miatt valaki hivatalosan élettárs akar lenni legyen, de érdekes módon ezek az emberek buzgón hangoztatják, hogy soha nem házasodnának (miért is?).

Az érzelmi oldalát inkább nem bizonygatnám, elvileg te is házasodni akartál.

Az emberek mindig a konnyebb utata valasztajak Azt hiszik ha nem hazasodnak akkor ott marad a kiskapu ki lehet barmikor lepni.

De ez csak onbecsapas.

Osiznten felesegem ferjem szo tobbet ad mond mint a paaarom elettarsam szeretom baratnom szo.

Aki csak elettars azt kevesbe tiszteli a kornyezet es az allam. Hiszen eletttars ideiglenes dolog volt is lesz is.

A hazastars pedig arra utal jogos torvenyes komoly a kapcsiolat.

Ez igy lesz es igy volt mindig is.

Az én érveim a házasság mellett, hogy ezután hivatalosan is egymás közeli hozzátartozói lettünk és azért ez jogi szempontból nem mindegy. Jogilag és vagyoni szempontból is felvállaljuk egymást, nemcsak érzelmileg, hanem minden téren összetartozunk. Hivatalosan is vállaljuk, hogy ami az enyém, az a tiéd is. Ez nálam azért feltételez bizonyos bizalmat a másik felé. Nem utolsósorban az én számomra magának a gesztusnak is van érzelmi jelentősége, hogy így fejezzük ki az összetartozásunk.

De ez én vagyok, vannak akiknek nem annyira lényegesek ezek a dolgok egy kapcsolatban. Ezért tartom jónak, hogy olyan párt találjunk, akinek az ilyesmiben hasonló az értékrendje a miénkhez.

Vegyük a száraz tényeket.

Anyagi oldal: Ha együtt felépítjük az életünket, akkor halál esetén nem kerülök utcára és viszont. Válás esetén rendezettebb körülmények és nem két erős rokon szerzi vissza a tv-t. Ha gyereket vállalunk nem kellenek a felesleges körök, hogy igen, vállalja, hogy az övé(i) és nem a postás hozta.

Jogi: egymás hozzátartozói leszünk, tehát ha netán balesetet szenved és balga módon nem tartok magamnál meghatalmazást, hogy igen, tájékoztathatnak az állapotáról, akkor nem kell a kezem tördelnem amíg több száz kilométerről a szülei megérkeznek és általuk megtudhatom, hogy él-e még életem párja egyáltalán és ha igen mennyire súlyos az állapota. Sőt, dönthetek a kezeléséről ha ő nem beszámítható (eszméletlen, stb). Így pl kérhetem, hogy kapcsolják le a gépekről, ha mi ketten előzőleg ebben az esetben ezt beszéltük meg. Illesztve a temetés mikéntjeit is intézhetem és aszerint járhatok el, amit mi megbeszéltünk, amit ő kívánt, szeretett volna és nem amit a szülei gondolnak fájdalmukban. (az én családomban volt ilyen esetből durva botrány így a vőlegényemmel ezeket átbeszéltük a jövőre nézve)

Érzelmi: nem holmi barát lesz, hanem a férjem, a további életem során a társam, a másik felem és egyéb nagy szavak. A statisztikák (főleg a GYK-s) ellentmondanak, de mégis sokat jelent, hogy kinyilvánította, hogy a hátralévő életét velem szeretné leélni. Biztonságot ad az érzés, hogy a házastársam lesz és egy veszekedés után nem rohan haza az anyukájához, hogy szakítottunk. (nem mintha ilyenek lennénk, de a gondolat azért itt motoszkál :) ) Közösen döntünk a most már a saját családunkat érintő kérdésekben, gyereket vállalunk és együtt öregedünk meg. Tudom vattacukros képzelgések, de valami hasonlót jelent nekem. Ellene nem igazán tudok érvelni, mivel kislány korom óta él bennem az érzés, hogy egyszer férjhez megyek a szőke hercegemhez. (aki barna és nem szereti a lovakat, de annyi baj legyen, a lényeg, hogy szeretem :) )