Feleségek, mitől érzitek feljogosítva magatokat, hogy eldöntsétek, hogy a férjeteknek mire van szüksége a holmijai közül?

Nem értem, hogy miért nem szólsz a feleségednek, hogy "Figyel Mari, nem nagyon férnek már el a cuccaim a szekrényben, légyszíves ne pakolj már bele többet, mert az én dolgaimnak így is alig jut hely, inkább vegyünk még egy szekrényt."

Teszem hozzá, tényleg vannak férfiak, akik rengeteg felesleges dolgot halmoznak fel a lakásban (jó, nők is). Pl. az én férjem is szó szerint gyűjti a lomot, de őt legalább rá lehet időnként venni egy selejtezésre. Például arra, hogy az általános iskolában hordott ünneplős nadrágjait dobja már ki, mert a ténylegesen hordott ruhák ezek miatt nem férnek be a szekrénybe, vagy hogy ne tekintsünk már dísztárgyként három (teljesen egyforma) kiürült üdítős dobozra pusztán azért, mert vicces a mintája, miközben vannak igazi dísztárgyaink is, amiket együtt vásároltunk, stílusában is passzolnak a lakáshoz, de nincs már hova tenni az ilyen vicikvackok miatt. Mondjuk nálunk ezeket meg lehet beszélni, és nincs belőle sértődés.

Ha te sokallod a feleséged cókmókját, te is nyugodtan megkérheted, hogy selejtezzen, mert már nem fér el. Én is szoktam a sajátjaim között, pont azért, mert korlátozott a hely, szóval a haszontalan dolgokat muszáj kidobálni időnként.

A noknek mindig tobb cucca volt van es lesz is.. :D

Tobb ruha,tobb pipere cucc ( ugye aki ad magara rendesen,arctonik,sminklemoso,kremek,testapolo,hajapolasi termekek,sminkek:DDDDD) De amugy ha tenyleg olyan dzsuvas vmelyik fel hogy rendet rak a masik,akkor megkerdezi aki pakolt hogy hol van? megmondja es kesz. de kidobalni? en olyanokat szoktam ami BIZTOS hogy nem kell.

Kérdező ügyesen kikerüli többedjére is azt a kérdést, hogy a magában duzzogás helyett miért nem nyitja ki a száját és beszél a feleségével.

De tudom, az túl könnyű lenne és a végén még megoldaná a problémát, így meg kicsit sajnálhatja magát és dédelgetheti a sérelmeit.

Nekünk külön szekrényünk van, mert igen, amikor összeköltöztünk egy idő után úgymond kiszorítottam a szekrényből, nem direkt de nőből vagyok. Kicsit szélesebb a ruhadarabjaim fajtájának skálája, darabszáma, stb. Több a pipere cuccom is, mondjuk a felét párom is használja, mert minek vegyen magának külön arctisztítót ha ugyanolyan a bőrünk típusa és ő csak heti egyszer max kétszer használja. Cipőm is több van, mert egyszerűen más kell a hétvégi nagybevásárláshoz, munkába és csak úgy, hogy nőnek érezzem magam, az évszakokról már nem is beszélve. Táska szintén, nem járhatok egy hátizsákkal állandóan.

DE soha eszembe nem jutna kérdés nélkül selejtezni vagy bármilyen dolgát kidobálni. A szerte hagyott "fiús" újságjait (pc guru, képes sport, stb.) is szépen egy kupacba rakom a saját polcára vagy az íróasztala szélére, esetleg egy dobozba, ahova önszántából pakolta be azokat a számokat, amiket nem volt szíve kidobni, de már nem is veszi elő őket.

Szóval kedves kérdező nem az átlag nő ilyen, hanem a te és az ismeretségi köröd férfi tagjai vonzzák ezt a típust. Az hogy nincs elég helye egy nőnek, az általában igaz, de gondolj bele, hogy a legtöbb szerinted felesleges cucctól leszünk szépek és kívánatosak, hogy aztán ne azért gyertek ide sírni, hogy az asszony teljesen lerobbant, még az utcára is macinaciban zsíros fejjel, smink nélkül megy, totál igénytelen, stb.

Én szoktam szelektálni a férjem ruhái között (gatya, zokni, póló, stb), de a személyes dolgaihoz soha nem nyúlok. Vannak olyan ruhaneműk, amelyekhez emlékek kötik, ezeket összehajtogatva a ágyenműtartóban tárolom, a rugadalózója, vagy az érettségizős, első fellépős ruhája nekem sokkal fontosabb, mint bármelyik sajátom.Amikor nagypakolás van, a kérdőjeles cuccokat egy nagy dobozba pakolom, és megkérem a férjem, hogy válogassa ki. Ilyenkor nagy az öröm, rég nem látott kincsek kerülnek elő. Ezeket együtt elrakjuk. Az általa kidobásra szánt apróságokat pedig elviszem egy ökumenikus szervezetnek.

35n