Az emberek nagytöbbsége, miért érzi magát feljogosítva arra, hogy ki oktassa a másikat? (kérés nélkül)

Az, hogy öszinte voltam egyik barátommal, és jól kioktatott, hogy ezt nem úgy kellett volna, nem tud rajtam ki igazodni, nem érti mi bajom stb.-stb. (nem tettem vele semmit rosszat, csak nem tetszett nekem valami, aminek hangot is adtam)

Erre ő is hangot adott a nem tetszésének... amiből nekem az jött le, hogy nem felelek meg neki, és meg akar változtatni.

Gondolom, most megsértödött.

Akkor elmondom a szitut, felhozta a barátom az ismerőseit hozzánk. Akik egy össze szokott társaság, és nem ismerem őket.

Valami oknál fogva egyáltalán nem találtam meg velük a közös hangot, csak próbáltam szélesen mosolyogni!

Egy darabig türtem, majd mondtam, hogy én leviszem a kutyát sétálni.

Le kisért engem, mert látta, hogy valami bajom van (elmondtam neki), majd kioktatott, hogy ő nem érti mi bajom van a haverjaival, biztos beilleszkedési gonjaim vannak stb.

Szívesebben lettem volna vele inkább kettesben.