Akinél 5x-10x többet keres a férje, annak nincs lelkiismeret-furdalása?

nem, mert nem élősködök rajta. amire nekem telik, azt megveszem, de nem várom el, hogy valamiből drágábbat kapjak az ő pénzéből.

amikor összejöttünk mindketten csóró egyetemisták voltunk, fogalmam nem volt arról, h milyen állásunk lesz majd később, ki mennyit tud keresni. neki jobban bejött az élet, nem irigylem tőle, megdolgozott érte.

nyaralni olyan helyre megyünk hogy az én kasszámat se terhelje meg.

nálam nincs helye a közösködésnek, még akkor sem ha én járnék vele jobban. tisztább így a lelkiismeretem. ha esetleg később lesz gyerekünk, akkor rá mindketten költeni fogunk, gondolom a párom nagyobb összeget, és amiatt nem is fogom magam kellemetlenül érezni, de más egy gyereket eltartani, és más az ha egy felnőtt ember várja el a párjától ugyanezt.

Nézd, amikor mi egy pár lettünk a férjemmel, mind a ketten csórók voltunk, munkás szülőpár gyermekei. Nem jártunk bulizni, éttermekbe, plázázni, ketten osztoztunk egy fagyin.

Ő lediplomázott, én is végeztem a sulival, eljegyeztük egymást, mert szerettük/szeretjük egymást. Neki is lett állása, nekem is.

Én egy biztosítónál voltam irodában, ő gépészmérnök lett, ami egy keresett és megfizetett szakma mostanában. Ketten kellettünk ahhoz, hogy ő munka után még tudjon vezetői továbbképzésre, nyelvtanfolyamra menni, azt fizetni. Amikor váratlanul munkanélküli lett (a tulaj kimentette a vagyont és szó nélkül meglépett az országból), lényegében én tartottam el, az én bátyám adott kölcsön, hogy ne vigye a házunkat a bank.

Azóta lett jobb állása, még jobb állása, született két gyönyörű gyermekünk. Igen, az én jövedelmem négyszeresét hozza haza. Amikor úgy döntöttünk, hogy gyereket vállalunk, számoltunk azzal, hogy az én jövedelmem kevesebb lesz.

Most mondjam a gyermekeim apjának, a szerelmemnek, a férjemnek, hogy bocsi, drágám, hiába van szép és kényelmes életünk, hiába szeretjük egymást, elhagylak, mert jól keresel?!

Mert ez a gyakorikérdések pszichopata közönségének ingyenélés? Vigyem a gyerekeimet és nyomorogjunk egy lyukban, albérletben, mert a férjem karriert épített és normális fizetése van?

Kérdezz meg egy jó házasságban egy férjet, azt fogja mondani, hogy ő ezt a családjáért teszi, hogy a gyerekeinek több, jobb legyen, mint neki volt.

Mint no 10x annyit keresek mint a ferjem.

O keveset dolgozik es keveset keres de azt csinalja amit szeret.

Antik dolgokat pl olomuveg ajto ablak restaural es regi autokat stb.

Igazi hobby embere.

A penz nem kerdes nem problema barmire szugsege van megveszi maganak a szamlamrol.

Kozos haztartas kozos jovedelem mindenki annyit hoz haza amennyit tud.

A házasság, meg a család nem részvénytársaság...

Akik itt válaszolnak... hát ahogy elnézem általában van még vagy 10 évük, hogy oda érjenek, - addigra tán majd felfogják.

Legalább 5x annyit keres a férjem, mint én. Ez így volt a megismerkedésünk idején is. Először zavart, mert úgy gondoltam, hogy nem érdemlem meg azt a jó életet, amibe csöppentem, de mivel ő természetesnek vette, és veszi, hogy közös minden, ezért már nem zavar.

A mások véleménye meg a mások véleménye, nem érdekel.

Nálunk mind a két oldal kapott hideget-meleget.

Mikor összejöttünk, még egyetemre jártunk. Én saját lakásban éltem, mert a szüleim megtehették, ő diákhitelből kollégiumban. Egyetem mellett eljártam dolgozni, így sokszor kisegítettem, meghiteleztem neki dolgokat. Mindenki mondta, hogy vigyázzak, mert a pénzemre megy a srác. Befejezte az egyetemet, elkezdett dolgozni, összeköltöztünk. A kezdő fizetése az én fizum kétszerese volt. Utána nekem kellett abbahagynom a munkát, mert nappali tagozaton tudtam csak megcsinálni a mester képzést. Akkor ő tartott el. Ilyenkor én voltam a kitartott az ismerősök szemében. Befejeztem a meste képzést, jelenleg mind a kettőnk fizetése közel azonos, de ez kb. jövő évig lesz, amikorra már babát szeretnénk. Ha a világ pénzét keresném, akkor is a kb. 100 000 ft-os max. GYED-et kapnám, ami közel sem azonos a fizetésemmel, így tutira "apa fog eltartani".

Mindenkinél vannak ingadozások a fizetésben. Ilyenkor kell összekapaszkodni és megoldani a helyzetet. Utána már mindenki örül, ha a másik jól keres, mert akkor kikerültek a gödörből.