Miért zsarol az abortusszal a férjem?

Uristen, 2014 van em emberek. Jo, hogy nem akarjatok maglyan elegetni!

Ha ti eletetek egyetlen celjanak tartjatok, akkor szuljetek meg 10 gyereket a vilagnak. De mast azert elitelni, mert nem akar meg egy babat...szanalmas.

Annyira szánalmas itt a legtöbb hozzászóló!

A kérdező NEM AKAR MÉG EGY GYEREKET! Valakinek egyszerűen nem fekszik a vele járó sok dolog, vagy egyszer bőven elég volt.

Jobb, ha megtartja, mert erőszakkal rávették?

Hát szerintem sem.

NEM vagyok abortusz-párti, de bizonyos helyzetekben nincs más lehetőség.

Mellesleg nekem nem az jött le, hogy úgy beszél a gyerekéről, mint egy darab húsról, hanem az, hogy ő nem az a "babuci, pocaklakó", meg istentudja mi még anya, hanem teljesen normális "baba/gyerek, magzat".

A pocaklakósoktól én is abban a pillanatban a falra mászok.

Nem hinném, hogy az a gyerek jól járna, ha beleszületne ebbe a családba, mert csak az apa akarta, ő meg, ahogy olvasom, keveset van otthon. Megoldás lenne még az örökbeadás, de azt is megértem, ha a kérdező már a terhességet sem akarja végigszenvedni...

Lehet lepontozni, tessék.

Személy szerint én abortuszellenes vagyok, az én szememben (vagy inkább lelkemben) gyilkosságnak számít. Pláne, ha szimplán önös érdekből, és nem vmi eü. problémából történik.

Ebből jól nem jöhetsz ki, sem úgy, ha megszülöd akaratod ellenére, sem úgy, ha elveteted.

Eső után köpönyeg, de én a továbbiakban (akár megtartod, akár nem, és ha együtt maradtok) ÉN védekeznék, és nem bíznám a férjemre. Gyógyszerrel vagy hormontartalmú spirállal. Inkább ezzel mérgezném magam, mint hogy abortuszra kelljen mennem.

Abból, hogy védekeztetek, a férjed számára elég nyilvánvalónak kellett lenni, hogy te NEM akarsz gyereket. Gondolom, meg is beszéltétek ezt előre és akkor ő random megváltoztatja a véleményét, mert csak.

Valóban nem ő fog kínlódni vele, nem az ő mellén csüng egész nap és szopja sebesre (én nem ítélem el azt, aki szeret szoptatni, de én falramászok még az emlékétől is. Hogy mennyore bele tud vájni akár csak két kintlévő fogával is, meg üvöltve bőg, ha nem a mellen alhat el... van ilyen baba sajnos.)

A nevelés is... a férjek nagyon szeretik kihúzni magukat a mindennapos "naaa mesélj még egy 10. mesét"-ből, a reggeli 3 óráig tart-míg kivonszolom az ágyból-és megfürdetem-és felöltöztetem-és vinni akarja a fél szekrényt lakattal az óvódába-és ott lecsap egy hisztit mert anyuci elmegy.

Nekik buli, este a vacsoránál találkozni, jóéjtpuszit adni és letudni a gyereket fél órával.

Egy baba nem csak 6 hónapos koráig van, amíg kis aranyos és eszik-alszik, meg hébe-hóba bepelenkázzuk. Ott a dackorszak, amikor a maratonosokat megszégyenítő sebességgel csakazértis kifut a legforgalmasabb útra, meg hasravágja magát a boltban, ha nem kap csokit.

Egy gyerek ma már 25 éves koráig kb. a szülei nyakán lóg.

Aki ezt nem akarja vállalni, azt nem lehet rákényszeríteni és főleg nem egy anyát. Mert mindig rájuk van sózva.

Én megértelek, van már egy nagy lányod, így beszéltétek meg, hogy csak ő lesz, a férjed meg nem állja a szavát.

Ez önzőség.