Mennyire elvetemült ötlet egy ilyen házasság? Bővebben lent

Nekem is volt életem szerelme, és is szenvedtem utána min. egy évig, és azt hittem, senkit sem fogok tudni szeretni stb... De aztán elmúlt. Ex életem szerelme most az egyik legjobb barátom, viszont semmi pénzért nem kéne még egyszer egy percig sem páromnak, így, hogy elmúlt a rózsaszín köd :D tudom, hogy jobb így... :)

Viszont pár év múlva megtaláltam azt az embert, akivel minden szinten összepasszolunk. <3

Én inkább várnék a helyedben, és nem mennék bele semmilyen "vérvonal miatti" házasságba. Ne légy türelmetlen, eljön mindennek a maga ideje. Ne ragaszkodj a múlthoz.

LÉnyegében is , jelenleg én is ugyanigy állok mint te. Rossz megszeretni őrülten valakit, majd utána koppanni hogy már vége és többet semmi közöm nem lesz hozzá...

Én is próbáltam azóta más férfiakkal, egyik sem jött össze, csak ilyen egy hónapra. Megviselt az is, de inkább az hogy magamnak okoztam csalódást az egésszel, hogy képtelen voltam megszeretni őket, kötődni hozzájuk, és még az exemet sem tudtam elfelejteni.

Tudom hogy ez más számára elvetemült lenne, én hittem benne hogy menni fog, de nem.

Következtetést levonva, én is gondolkoztam hasonlóban mivel én tudom magamról hogy karrierista leszek, a munkám sok időmet el fogja majd venni, mert iszonyúan törekvő vagyok. Viszont szeretnék családot, szeretnék, még ha este is, egy olyan házba bemenni ahol vár egy "szia anyu" köszöntés.

Hogy ezt hogy fogom összehozni, még a jövő kérdése, viszont még reménykedem abban hogy valaha meg tudok szeretni valakit, és aki el tud úgy fogadni ahogy vagyok.

A te elképzeléseddel csak annyi a baj hogy érzésmentes házasság lenne... El tudnád úgy képzelni az egészet? :(

Én biztosan nem tudnék így élni, ez nekem maga pokol lenne.

26 évesen szerintem még ne ásd el magad, én 32 évesen találtam meg az igazit.

26 évesen szerintem még fiatal vagy ahhoz, hogy elásd magad egy "továbbadjuk a génjeinket, azt' jólvan" típusú kapcsolatba. Fél évvel a nagy csalódás után meg ne várj csodát, az ilyesmit ki kell heverni! Arra is gondolj, hogy mi van, ha belemész egy ilyen házasságba! Megvan az esküvő, akkor jöhet is a gyerek, hiszen ezért házasodtatok össze. Nem cél, hogy együtt töltsetek még egy kis időt kettesben, és összecsiszolódjatok. Van már házasság, gyerek, és akkor mondjuk 28 évesen beköszönt a nagy szerelem, te meg több szállal is hozzá vagy kötve egy emberhez, akit nem szeretsz, csak úgy elvagytok, géneket osztotok meg, ilyesmik. :) Elválni még hagyján, bár sokakat ez is zavarna. De lenne egy gyereked, amit meg még kevesebben tolerálnak. Nyilván ha igazán szeret, elfogadja a gyerekedet, de azért így már lennének az életedben zavaró tényezők, pl. gyerek megosztása volt férjjel.

Én úgy látom, jelenleg nem vagy kész egy új szerelemre. A fellángolások épp azért maradnak meg fellángolásnak, mert nem engeded, hogy tovább fejlődjenek.

itt a megoldásod :-)

http://www.gyakorikerdesek.hu/szerelem-szex__ismerkedes__620..

Régen ez teljesen normális volt, a szerelmi házasság nagyon új dolog.

Persze régen az utolsó kis faluban is volt bordély vagy legalább egy-két nő, akihez lehetett járni..

Mellesleg ma kígyót-békát kiabálna rád mindenki, hogy csak érdekből vagy a másikkal. Ezt pedig nem lehet titkolni.

Egyébként megértelek, az előző kapcsolatomban én is ezt terveztem. Ő is, nem itt volt a gond. Hanem ott, hogy mivel nem igazán szerettük egymást, szörnyű volt együtt élni, nagyon hamar egymás agyára mentünk. Rövid időn belül már csak veszekedni tudtunk.

Régen ez a modell azért működött, mert a nők anyagilag függtek a férjüktől, plusz olyan nevelést kaptak, hogy tűrjenek mindent. Egy átlagos mai nő ezt nem tudná elviselni.