Ferfiak elhagynatok a tarsatokat ha nem lehetne gyermeke?

Már szóba került a gyerek téma? Vagy hogy derült ki?

Ha pl. már próbálkoztatok és nem jött össze, és te nem tudtad, hogy miért, akkor az elég durva. Szóval ilyen esetben lehet, hogy elhagynám.

Ha elhagynám is, csakis azért mert hazudott - elég sokáig. Azért legkésőbb pár hónap alatt meg kellene tudni annyira bízni a másikban, hogy elmond egy ilyen nagy horderejű problémát az ember.

Nekem is van egy (más jellegű) "csontváz" a szekrényemben, bár az életvitelemre nincs hatással. Egy potenciális partnernek mégis elmondom az első alkalommal, amikor az adott témakör szóba kerül - még ha esetleg korainak tartom is - nem akarom, hogy utólag azzal vádoljanak, hogy félrevezettem bárkit. Meg magam miatt is - ha valaki nem fogad el úgy, ahogy vagyok, akkor úgyis mindegy.

Már ez is kérdéses, hogy lehet e hinni a mai orvosi tudománynak?!

Már házasok voltunk egy éve, mikor elmentünk vizsgálatra ott derült ki, hogy a férjemnek nem lehet gyermeke, holott már volt egy 14 éves lánya.

Azt mondták, hogy csak lombikkal lehetne esélyünk.

Ehhez képest 3 hónapra rá spontán jött a baba, és három hónapos volt mikor úton volt a tesó, és már van egy harmadik baba is.

A papír meg van gyereke nem lehet!

Diagnózis: OAT szindróma rettenetes rossz eredménnyel.

Tapolcai Meddőségi Klinika adta ki!

Őszintén szólva nem tudom...

Ha időközben derül ki ez, akkor természetesen nem, viszont az, hogy ezt 2 éven át titkolta előlem..

Az pedig, hogy félt... bullshit. Persze nem az első randin kell közölni, de azért jó pár találka után illene elmondani az ilyet,hogy megadja a választás lehetőségét a másik félnek.

Nem hagynám el. Biztos mérges lennék a hazugság miatt, de nem hagynám el.

Ennek két egyszerű oka van. Az egyik, hogy ő a párom, a társam, a szerelmem és nem a személyes keltetőgépem. A másik pedig, hogy én úgy gondolom hogy nem a gyerek az élet egyetlen értelme. Ha van örülünk neki szeretjük, de van élet a gyereken túl is.