Tényleg megalázó, hogy én osztom be a férjem fizetését is? Hogyan jussunk közös nevezőre?

Szerintem ha hitellel a nyakan sorozgetni akar elmaszkalni, akkor mindketten jobban jartok ha te osztod be a penzt.

2. honapja van meloja, joesellyel tehat meg probaido, mindenesetre meg nem elegge stabilhelyzet. Talan fel kene vetni neki, hogy mielott elkezd dajdajozni, gondoljon arra, milyen volt felevig nyomorogni mert nem volt tartalekotok.

Ez a sörözésről szólt nem a pénzbeosztásról. Szerintem csak az nem tetszett neki, hogy a haverok előtt kellemetlen a dolog.

Beszéljétek át.

Mi lenne ha valami női fondorlathoz folyamodnál, és úgy csinálnál, mintha az ő döntése lenne?

Vannak ilyen pasik, h nem képesek bánni a pénzzel, és ha túl akartok élni, muszáj a nő irányítson. Ez bántja nagyon a méltóságát, de hát ha nem képes, akkor mi a megoldás? Nyöszörög, h jajj de megalázó, de akkor hogy másképp oldaná meg? Elvásárolgatja hó elején a fizetését szükségtelen dolgokra, a hó végén meg vasajkenyéren él a fejlődésben lévő kisgyereke?

Én lehet leültetném, h akkor tervezze ő meg a köv havi kiadásaitokat. Hátha ügyesebb...

Nálunk is én osztom be a fizetését,de ebből sosem csinált gondot,hisz én fizetem a csekkeket,vásárolok a boltban,jobban tudom mire mennyi kell.

Én a volt férjemmel csináltam azt meg(sajna sosem volt egy matek zseni),hogy 1 hónapig Ő osztotta be a pénzt,mert neki is az volt a gondja,hogy felnőtt dolgozó ember,és nem tud magára költeni annyit amennyit szeretne.Szóval kipróbáltuk,hogy nála a pénz,Ő adott csekkekre,boltra,rezsire,hitelekre,pelenkára,szóval mindenre..csúnyán megbukott ezen a próbán,idő előtt fogyott el a pénz,visszaálltunk a régi rendszerre,és tényleg soha többet nem mondogatta a magáét.

Szerintem nem normális semmilyen szempontból, ha az egyik fél ráerőlteti az akaratát a másikra, és uralkodik...

Ezt meg kell beszélnetek. Abban igazad van, hogy most spórolnotok kell, de azért egy sörözés a haverokkal nehogy ne férjen már bele a saját fizetéséből. Neked sem szabad túlzásokba esned.

Én is ki lennék akadva, ha a páromtól "zsebpénzt" kapnék, és nem adna, ha el akarnék menni a barátaimmal... (Mondjuk látom én, hogy egyesek mennyit "elszórnak" egy este alatt, és a gondolattól is kiver a víz, de ha csak 1-2 sörről lett volna szó...)

Nyilván örül, hogy végre van munkája, és persze "ki akarja élvezni". Hosszú távon is az lenne a legjobb megoldás, ha megtanítanád neki beosztani a pénzt (ha már eddig nem tanították meg neki). Vond bele a döntésekbe, hogy ő is lássa, miből kell gazdálkodni, mi az, amit mindenképp ki kell fizetni (és mikor) és mi az, ami "marad"...

Meg kell egyezni, A pasik utálják, de nincs mese, le kell ülni, és megmutatni neki, hogy ez a kiadás, ez a bevétel, ezt kell behozni. Amíg nem látja, addig nem fogja elhinni, hogy mire mennyi pénz megy el. Anno rákényszerítettem erre páromat, rettentően húzta a száját, hogy ezzel foglalkozni kell, de azóta valahogy nem kérdőjelezi meg, mire is megy a kosztpénz, mert LÁTJA, inkább még neki kell néha visszafognia, mert nekem mániám a kajakészletezés (csóró évek hozadéka). Számok, tények. És pedig nálunk ő a főkereső, mert én még tanulok, alig-alig van bevételem, és nagyon be kell osztani, hogy jó legyen hóvégén is, vagy legalábbis ne rossz.

Meg kell beszélni, hogy eddig és eddig sajnos nem telik a szórakozásra, nem jut rá annyi, de ha behoztátok a lemaradást ez lazulni fog.

Az a legjobb ha mindent ketten csináltok, együtt beszélitek meg és együtt döntitek el mire mennyit költötök. Akkor nem lesz sértődés.

Ja, és csak azért mert családban éltek és vannak gyerekek még nem kell lemondani az élet élvezetéről. Ilyet még életemben nem hallottam, hogy egy férfi nem kap pénzt sörözésre! Sörről beszélünk (kb. 400 Ft egy fél liter sörözőben, boltban 200) nem arról hogy földkörüli utazásra készül. Azért ne ess a ló másik oldalára mert könnyen egyedül találod magad.