Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szerintetek meg kell alkudnom előbb-utóbb, és nem folytatható örökké a huszonéves szingliség?
Januárban lett vége nagy dirrel-dörrel a kapcsolatomnak, teljesen összetörtem, elképesztő, miket csinált velem (rendőrségi ügyek is voltak belőle).
Na mindegy, a lényeg, hogy még kb. egy évig biztosan nem fogok tudni megbízni magamban, és másban sem (egyszerűen érzem).
És akárhogy is számolom, ki fogok csúszni az időből, hogy pl. gyereket vállaljak, és egyre kevesebb pasi lesz, aki oké, de mégsem kelt még el.
Most persze jó egy kicsit szabadnak lenni hosszú évek után, kiélvezni a szingliség minden mozzanatát, de már a barátnőim is férjnél vannak, egyre kevesebb dolgot tudok velük csinálni, meg sok erőm sincs már ezekhez munka után.
Meg kellene próbálnom mégis lenyelni a békát, és olyan pasikkal elkezdeni járni, aki nem tetszik vagy akivel nem lennénk egyenlő felek? Vagy pedig várnom kellene míg megint képes leszek bízni?
Lehet-e az ember örökre szingli, vagy egy idő után ez tarthatatlan életvitel? De mi a megoldás a problémára?
27N
Természetesen lehetsz szingli, nem mindenki alapít családot, sőt, olyan is van, aki 40 felett alakít ki élettársi kapcsolatot... Csak minél tovább húzod, annál valószínűbb, hogy akkor egyedül fogsz megöregedni, saját kis családod nem lesz, hanem csak rokonaid és barátaid.
Sokan választják ezt az életformát, mindenki éljen úgy, ahogy neki tetszik.
Szerintem felesleges olyan kapcsolatba belemenni, amit nem akarsz igazán, illetve ha nem érzed, hogy ő kell neked. Mert minek? A társadalmi elvárások miatt? Csak hogy szülj? Vagy elmondhasd, hogy van valakid?
Mert miért vagy valakivel? Nem azért, hogy kölcsönösen szeressétek egymást és boldogok legyetek? Ha nincs meg ez, akkor mi értelme van? Annál már sokkal jobb az egyedüllét.
Ne azért keress valakit, hogy szülhess, hanem olyat keress, akinek akarsz szülni.
Szeretnék gyereket szülni, családba, nem azért, mert görcsösen ragaszkodom ehhez, hanem mert jobb alternatívának látom, mint az örök szingliséget. (a magam számára)
Igen, egy év még nem a világ, de egyre kevesebb az esélyem mindenre...
Negyven éves korig nem vagy lekésve a gyerekröl, csak azért valakivel összejönni elég szemét dolog lenne.
Elöször dolgozd fel a szakítást, és utána kezdhetsz új kapcsolatba, de "donort" keress. Idöd még több mint 10 év van, nem kell pánikba esni.
27 évesen milyen mindenhez egyre kevesebb az esélyed?
A nagy ő megtalálása nem életkorhoz kötött. A családalapítást nem lehet beikszelni a naptárba.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!