Fontosabb neki egy átkozott nyaralás, mint az édesanyám. Jogos a reakciója?

Anyukámnak május végén térdműtétje volt ezért nem tudott dolgozni, ebből kifolyólag kicsit pénz hiányba került. Csütörtökön tőlem kért kölcsön, de a férjem visszautasította, mert nyaralni akar menni a barátokkal jövöhéten és azt mondta szükség van minden pénzre. Egész éjjel aludni se bírtam olyan lelkiismeret furdalásom volt, amiért az utazásunk miatt nem adtam neki.Hozzá kell tennem, hogy anyu szinte minden hónap végén amikor látta, hogy pénz szükébe vagyunk kérés nélkül adott 5-10 ezer FT-ot és sose kellett visszadnunk, mert azt mondja az nem kölcsön. Most viszont a műtétje előtt se tudott dolgozni így tényleg szügsége volt a pénzre. Ezért tegnap délelőtt adtam neki 50ezer Ft-ot a fizetésemből. Délelőtt a férjem kérdezte mennyit utalt a cég és mondtam, hogy mennyit, de abből adtam anyunak is. Nem ordibált, pedig nagyon számítottam rá. Ma viszont közölte, hogy nélkülem megy nyaralni, mert én anyunak adtam a pénzemet. Elhihetitek, hogy nem azon a pénzen múlna, de nem is akartam ezt az egész utazást. Látta, hogy annyira nem érdekel, hogy ezt mondta ezért elkezdte összepakolni az ékszereimet, hogy eladja. Mondtam, hogy amit ő vett azt viheti, ahova akarja, de van amiket még édesapámtól kaptam, és ismerősöktől, vagy én vettem azokat nyugodtan visszapakolhatja. Erre elkezdett ordítani, mint egy sakál, hogy mennyire unja, hogy semmibe veszem a szavát és soha többet ne merjek egy forintot se senkinek kölcsön adni, mert mehetek a két gyerekkel amerra látok.

Tudom, hogy inkább meg kellett volna győznöm, hogy együtt adjuk oda, de anyunak nem volt ideje megvárni míg kikönyörgöm tőle, és miért ne adhatnák a saját anyámnak? Persze amikor ő adja ide az utólsó forintját kenyérre nekünk akkor nem mondja, hogy menjek a híd alá.

Az igazság az, hogy nem szeretik egymást anyuval, mert a férjemnek elítéllendő "foglalkozása" volt amikor összejöttünk és mindig félt, hogy engem is kényszerít ilyesmire. Mióta tisztességes állása van anyu nem bántja őt, de neki nehezére esne egy kedves szót is szólni hozzá.

Nagyon bunkó volt, hiába tudom, hogy én is nyakig hibás vagyok, de ezt erősnek éreztem. Ti mit gondoltok?