Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Feleségek! Ti hogy szoktátok meg, hogy a férjetek nem a "szavak embere"?
Van egy párom, nagyon szeretem, úgy érzem ő is engem, jól megvagyunk. Összeillünk, sokat nevetünk, eljárkálunk, tehát el tudom vele képzelni a folytatást minden gond nélkül.
Azonban ő nem az a fajta, aki könnyen fejezi ki szavakkal az érzéseit. Nem bókol, nem udvarol, nem mondja soha hogy szép vagyok, vagy jól áll valami, tehát abszolút semmi ilyesmit nem mond, ami nekem borzasztóan hiányzik, mivel nincs túl sok önbizalmam, néha pedig arra gondolok, lehet nem is tetszem neki, csak beéri velem.
A másik gond, hogy egyébként a neten nincsenek ilyen gondjai, így a régi jelöltjei képei alá írt, hogy mennyire gyönyörűek stb. Nekem ez a fajta visszajelzés tőle nagyon hiányzik. Más férfiaktól megkapom az utcán, vagy ismerősöktől szóban, csak az a gond, nekem inkább az lenne a fontosabb, hogy a páromnak tetszek.
Más hogy tudott ezzel megbékélni?
Nem akkora a gond, hogy emiatt szakítani kéne, csak engem elbizonytalanít ez az egész, és az őrületbe kergetem magam azzal, hogy azok a lányok, akiknek írogatott, jobban kellenének neki, mint én, csak valahogy ez jött össze, és már belenyugodott hogy ez maradt.
Mondtam már neki, de nincs változás hosszútávon. Olyankor elmondja, hogy neki tetszem, máskülönben nem lennénk együtt.
Élőben nem tudom hogy viselkedett ezekkel a nőkkel, azt nem láttam, de azt gondolom, neki leírni könnyebb lehet, mert azt is többször írja, hogy szeret, mint mondaná.
Nem szégyell, a barátai előttem mondták neki, hogy nagy szerencséje van, hogy én vagyok neki, szóval azt tudja, hogy a barátai kedvelnek.
Eleinte még írta nekem is, aztán elmaradt, aztán azt hittem el tudom fogadni, csak az önbizalomhiányom az, ami folyamatosan meggátol ebben. De szakítani nem akarok, mert tényleg fantasztikusan jól megvagyunk ezen kívül.
Azt még hozzátenném, hogy azok a lányok, akikről beszéltem, nem mind szebbek nálam (több embert is kérdeztem meg, olyanokat, akikről tudom, hogy őszinték), tehát ebből kiindulva meg inkább az érzelmeit tudnám megkérdőjelezni, úgyértve, hogy nem bókol, mert nem érdekli, mert nem szeret.
De ez meg nem lehet, mert tényleg ezen kívül minden megtesz nekem.
válasza:A férjem is ilyen volt. Elfogadtam, ő ilyen, és kész.
Pár éve valaki javasolta, hogy vágassam le a hajam rövidre, mert jól állna. Megkérdeztem róla a férjem, és azt mondta, szerinte is jó ötlet. Levágattam. Amikor hazaértem, a férjem megszólalni sem tudott, a szemén annyira látszott, hogy tetszik neki.
Nekem már ez is elég volt, nem kellett bókolnia, se semmi.
Pár hónappal később volt egy céges rendezvény, ahol szerinte az egyik férfi kollégám feltűnően bámult. Mondtam, hogy nem szokatlan, néha bókolni is szokott, de nem kell komolyan venni, más is szokott. Semmi komoly, de azért egy nőnek jól esik, ha megdícsérik a haját, az új ruháját.
Szerintem picit féltékeny lett a férjem, mert azóta udvarolgat. Nem mindig úgy sikerül, ahogy eltervezi, de én mindegyik bóknak örülök, és pedig örül, hogy én örülök.
A párom, ha féltékeny, inkább igyekszik a többiek tudomására hozni, hogy vele vagyok. Átölel, megcsókol, magához húz, stb, tehát az inkább nekik szól, mint nekem.
Egyébként amikor kettesben vagyunk bújik, ölelget, szeretget, néha hosszú percekig néz, mikor azt hiszi nem látom, szóval igazán szeret, legalábbis úgy érzem, csak ezt valahogy szavakkal nem tudja kifejezni.
válasza: válasza:Kolleganő mesélte, hogy a lánya elvált, mert a férje és családja olyan lehetetlen emberek voltak hogy nem lehetett kibírni velük. Férje szüleinek házában laktak, külön lakrészben, de hogy elviselhetettlenek voltak, mert munka után az após a szoba egyik sarkában olvasott, az anyós a másikban és egy szót sem szóltak, csak ha kellett. Vagy csak ültek a kandallónál és zenét halgattak szótlanul. Közösen vacsoráztak, utána az anyós mosgatott az após törölte el és elrakta. És hogy a férj is oylan volt, ha tehette olvasott vagy mást csinált, vagy elhívták beteghez de soha nem vitatkozott vele. Kibírhatatlan volt a nyugalom és a csend a házban.
A második férjétől meg azért vált el, mert kékre zöldre szokta verni. (Úgy látszik semmi se jó a csajnak ☻)
válasza:Próbálj vele csetelni ☺. Komolyan mondom. Nem anonim módon, vagy másnak kiadva magad, vesd fel neki hogy csak úgy játékból. Aztán meglátod, írásben neked is fog e udvarolni, bókolni.
Ezt azért mondom, mert magam is olyan vagyok, hogy élőben zárkózott vagyok, nem kommunikatív típus, egyszerűen nem nagyon tudodk beszélgetni. Ha van miről akkor igen, de csak amennyit muszáj. Olyan székely módra ☺.
De a levelimet kedvelik. Katonaságon még kerestem is vele, velem iratták meg a szerelmes leveleket a gyengébb szókincsű katonatársak. Írni az más. Az ember leül a géphez és ír, ír, nem probléma. Lehet, hogy ő is ilyen. És jobban szeret, mintha ódákat zengene neked. Az őszinte szeretetnek kevés szava van, de ódákban hazudni művészi mesterség.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!