Aki a szavak embere adna egy kis tanácsot? Nem tudom már, hogy mondjam a férjemnek, hogy megértse.

A házasságunk romokban van, és ő is látja illetve már beszélgettünk többször erről de semmire nem jutunk mert abból legtöbbször vita lesz. Nem foglalkozik sem velem, sem a gyerekünkel, programokat nem szervezünk, nem megyünk soha sehova csak az ígérgetés megy, a szexuális életünk egy nagy semmi már jó ideje mert 2-3 naponta ugyanannyi időre megy a besértődés. Ő azt mondja, hogy úgy válaszolok neki, hogy nyílik a zsebében a bicska, lekezelő vagyok.. ezt többször mondta, és direkt figyelek rá hogy mégcsak véletlenül se beszéljek úgy és mégis azt mondja! Azt mondta még, hogy ő belefáradt abba hogy velem is harcoljon. Én is belefáradtam már abba, hogy mellőz minket, meg a gyakori besértődésekbe és hogy pontosan ő az aki nem tud normálisan beszélni a másikkal. Így nem tudok élni! Lakótársak vagyunk, nem több. Nem hajlandó változtatni, bár ő szerinte változtat..hát én nem úgy látom sajnos. Én is hibás vagyok persze, feszülté tesz nagyon a helyzet, hogy idáig jutottunk és látszólag nem érdekli. Nem tudom már mit mondjak neki, hogyan magyarázzam el hogy ami köztünk van nem több annál mint ami a lakótársak között van (ő szerinte nem olyan ez a kapcsolat). Állandóan telefonálgat, sokszor onnan tudom megkülönböztetni, hogy hozzám szól éppen hogy másabb (flegmább) a hangsúly. Sokszor egy email felett fél órát ül csakhogy ne kelljen bejönnie hozzám a szobába. Mit mondjak, hogy fel is fogja végre, hogy ha így marad minden akkor vége? Vagy lehet nem is érdekli.