Felbukkano feltekenyseg legyozese?

A felesegem kalandba keveredett ezelott 1.5 evvel. Bar csak chateltek "allitolag". Addig a kezemet tuzbe tettem volna erte. (Hat igy utolag jo hogy nem tettem. Szoval akkor eleg eros szemelyiseg valtozason mentem keresztul.)

Viszont azota nem turom el, ha mas pasik hulyulni/kacerkodni akarnak vele. Az egyik baratommal nagyon osszevesztem, mert eppen csak furan puszilta meg a felesegemet. Legalabbis en igy lattam, ugyhogy szova tettem. A masik kozos ismerost meg befenyitettem, hogy vegyen vissza a jopofizasbol, mert leutom. Pedig csak poenkodott, ha igy bizonyos ido elteltevel visszagondolok.

Szoval nem biztos, hogy azota kulturember modjara kezelem ezeket a dolgokat. Az affer elott ha valaki beprobalkozott nala, akkor direkt elmentem onnan, hogy ne is "zavarjam" oket. Nem is tudom, hogy olyankor mi tortent, mert akkoriban sokkal jobban hittem magamban. Adtam neki teret.

Ezek a megnyilvanulasaim elegge erzelmekbol jonnek. Valahogyan erobol akarom oket megoldani es nem gondolom, hogy ez jo lenne. Gondoltam, hogy idovel javulni fog es hat persze valtozik is, csak nem gondolom, hogy tudnam meg egyszer olyan nyugodtan ott hagyni massal dumalni.

Es hogy mi a kerdes: Ez mar tulzott feltekenyseg? Es hogy hogyan tudnam magam ujra erzelmileg fuggetleniteni ettol az egesztol? (Valahogy a hitem hagyott el, hogy jo pasi vagyok.)