Vannak itt olyanok, akiknek külföldi a férje/felesége? Nem külhoni magyar, hanem idegen anyanyelvű?

Az Egyesult Allamokban elek es itt is nosultem, kalifornai szarmazasu a felesegem. Egyaltalan nem okozott gondot a nyelv, mivel folyekonyan beszelek angolul.

30 evesek vagyunk mindketten.

Az én férjem francia volt, Isten nyugosztalja.

Rengeteget köszönhetek neki, ugyanis amikor kijöttem, egy szót sem beszéltem franciául. Itt volt viszont az egész családom, velük - és később a gyerekekkel is, mert velük magyarul beszéltem mindig, ha egyedül voltunk, ma is jól tudnak magyarul - kiélhettem a magyar "beszédvágyamat".

Sokszor jártunk Magyarországon, márcsak a munkámból kifolyólag is, ha lehet, még ma is egy-két évente hazalátogatok. Férjem nem tanult meg magyarul, de egy csomó szót ismert, és soha nem sértődött meg - a család más francia tagjaival ellentétben -, ha kicsit előtte is "magyarkodtunk".

Egy kiállításon ismerkedtünk meg. Az érdeklődési körünk és a mentalitásunk elég hasonló volt, amiben meg nem, ott kiegészítettük egymást. Ritka jó férj volt, és imádta a gyerekeket, büszke volt rá, hogy kicsi koruktól kezdve egy idegen, Franciaországban ritka nyelvet tudnak!

lehet, hogy későn írok, de hátha számít még egy vélemény

A vőlegényemmel angolul beszélünk, mindketten tanuljuk a másik anyanyelvét,de kezdők vagyunk, úgyhogy egyszerű párbeszédeket szoktunk lebonyolítani maximum). Teljesen más kultúrából jött, viszont ő elég európai, nagyon sokat utazott a megismerkedésünk előtt. Nagyon hasonló a mentalitásunk. A fontos, hogy mindig megértéssel forduljunk a másikhoz, lehet hogy csak banális félreértés a vita tárgya...volt már erre pár példa. Én 23, Ő 28 éves.

Neked milyen nemzetiségű a férjed?

"Nem is zavar titeket, hogy ha nem (vagy még nem) tanult meg párotok a ti anyanyelveteken, és emiatt alig, vagy soha nem beszélhettek vele magyarul?

VAGY(!) ez a "késztetés" elmúlik, és nem fog annyira az anyanyelvi kommunikóció hiányozni?"

Mi eleinte spanyolul beszéltünk, mert akkor még nem tudott magyarul, később tanult meg. Aztán ezt szoktuk meg, már majdnem tökéletesen beszél, mindent meg is ért és ki tud fejezni, mégis valahogy megmaradtunk annál, amit megszoktunk.

egy kicsit ki fog lógni a sorból a válaszom, de azért leírom, hátha hasznos lehet :)

Külföldön élek, és határozott véleménnyel azon voltam, h csakis magyar párt szeretnék magamnak, pont a nyelv miatt, mert soha-soha nem fogok tudni olyan mélységekben kommunikálni idegennyelven egy külföldivel, mintha magyarul beszélnénk. Hiába tudom nagyon jól a nyelvet, mégsem ugyanaz. Aztán jött Cupid a kis nyilaival és telibetalált egy ázsiaival. Más kultúra, más nyelv, más vallás, de nem az a lényeg. Ha igazán egymásra találtatok, megéltétek együtt a a kölcsönös igaz szerelmet és szeretetet, akkor a nyelv már csak egy eszköz. Nekem egyik napról a másikra az volt a fontos, h ő legyen az, akivel beszélek, és nem az, h magyarul beszéljek azzal, akivel vagyok.

Ha úgy érzed, hogy nagy szakadék a nyelvi, akkor lehet, h a nyelv csak egy kifogás, és valójában akkor sem mellette lenne a helyed, ha magyarul beszélne. (?)

kívánom Nektek a legjobbakat!

egyik napról a másikra az LETT a fontos,

LETT-et akartam írni, nem volt-ot.

:)