A Te férjed, párod, is szokott bunkó lenni veled?

Teszem a dolgom, a kreatív munkámat itthonról is elvégzem, ettől nem is lennék még extrán depis (csak kicsit), de ezért önmagában nem nyavalyognék, még van erőm meg-megújulni, viszont a férjem viselkedése (fásultsága, közönye) teljesen kiüt. Felső vezető, reggel 8-tól este 8-ig dolgozik, a munka is leszívja az energiáit, este káromkodva lép be az ajtón, '&v@b{afs@, már megint milyen késő van', vacsorázik, leheveredik a kanapéra, iPhone-ba merülés, fürdik, alszik, reggel elmegy ... hétvégén meccsnézés, aktív pihenéshez túl fáradt, csak a lustálkodás, a gyerekkel hülyén játszik, cukkolja, rettenetes :( RÉGEN ANNYIRA NEM ILYEN VOLT!!! Pont akkor váltott, amikor megszületett a lányunk, először a menőmanó környezettől szállt el az agya, de ebből kicsit magához tért, most ez a közöny ...Na, ez az állapot már mély depibe taszít. Jövő héten megyek a válóperes papírokért, mert hónapok óta jelzem, ez így nem lesz jó, így egyikünk sem boldog, régen mindent meg tudtunk beszélni, most bizalmatlan, semmit, de semmit nem beszél meg velem ... Áh, nem is sorolom.

Két depis, fásult, kiégett ember megmentheti még a házasságát? Kizárt, hogy ő segítséget kérjen mástól, talán én tehetnék valamit, de már hónapok óta igyekszem a kedvében járni, elfogyott az erőm, hogy én udvaroljak, én biztassam, bátorítsam, kiszolgáljam. Unom, hogy minden mosolyra fapofával válaszol, és közben gőgös, pökhendi, mert ő dolgozik, én pedig csak itthon vagyok ... depi ide vagy oda, úgy érzem, együtt már nem megy...Szerintetek? Bár már nem látok esélyt a folytatásra ...