A Te férjed, párod, is szokott bunkó lenni veled?

Én sem értem, minek kell büszkeségtől csöpögő valaszokat írni! Azzal nem segítetek!!

Bocsi az offért, csak zavart!

8asnak, és utolsónak: hát eléggé érdekes, hogy én meg még nem találkoztam egy pasassal se, aki ne káromkodna, ha gondja van, vagy aki egyszer se bunkózott volna a párjával.

Olyan társakkal viszont találkoztam, akik benyelték és lepergett róluk, mert a dolgok mögé néztek.

Utolsónak csak annyit: a pasiról direkt írta a kérdező, h nem fog dokihoz menni, de minek után a kérdező is más okok miatt is depressziós, ezért előbb saját maga jöjjön ki belőle, és utána döntsön válásról. Abból jöjjön segítséggel ki, amihez nincs a férjének köze.

Nem bunkó velem a férjem. Mindenkinek vannak nehéz napjai, így neki is, ezért amikor látom, hogy rosszkedvű, akkor inkább "csöndben maradok", bár amúgy nem vagyok kötekedő. :) De ez nagyon ritka, hogy olyannyira rossz kedve legyen, hogy ezt kimutatná felém, felénk.

Én egyszer elváltam, így azt tudom neked mondani, hogy amíg csak az egyik küszködik a kapcsolat helyrehozásáért, addig megette a fene, nem lehet mit tenni. Szerintem a ti esetetek is ilyen. A férjed beképzelt, pökhendi, lenéz, csak a munkájának él, nem foglalkozik a családi élettel. Ha azt látod, hogy jó ideje már csak te harcolsz a házasságotokért, akkor azt mondom, nincs sok értelme.

Esetleg még annyit megpróbálhatsz, hogy válás beadása nélkül elköltözöl, hogy mindketten át tudjátok gondolni, mit is szeretnétek. Ha a férjed akkor sem tér észhez, akkor a helyedben beadnám a válópert. Sajnálom.

Hát...na, ezért nem teszek itt fel kérdéseket. :D

Igen kedves előző, ennyiből aztán megtudod mondani, hogy milyen az ő kapcsolatuk, és az ő férje, és minek van értelme. :D

Na, jó én lépek is, mert a sok okos választól csak fel megy még bennem is a pumpa.

/ Tisztelet a kivételnek persze! /

15: igen, az aztán nagy segítség, h adja fel, és váljon el. Ja, és persze az, h semmi értelme a párkapcsolatának. Én már írtam tanácsot, csak egyesek véleményére háborodtam fel, nem arra, h a kérdező, h fog dönteni.

De úgy fest itt / gyikon /sokan nem tudnak felelősen választ adni.

Ja, és nem kötekedés volt, én is csak a véleményemet mondtam el...egyes válaszolók felé is.

17. Egyes válaszolók felé, vagyis felém. Mert nekem címezted. (Utolsónak).

Én leírtam a kérdezőnek, hogy amennyiben azt látja a férjén, hogy nem hajlandó semmit tenni a házasságáért, akkor igenis a legjobb tanács, hogy váljanak. Nem tudom te átéltél-e már ilyet én igen, de nem váltam azonnal, mert nem tudtam, azonban évekig küzdöttem azért, hogy helyrehozzuk a házasságot, de mivel a volt férjem csak annyit tudott hajtogatni, hogy "ez nekünk nem megy, váljunk el", tenni meg semmit, ezért nagyon is megtanultam, hogy megmenteni egy házasságot csakis akkor lehet, ha azt mindkét fél akarja és tesz is ezért.

Azt már a kérdező tudja, hogy mennyit küzdött és a férje ebből mit vett le és a férje mennyit tett (szerintem semmit, legalábbis a kérdező kommentjeiből erre lehet következtetni).

Úgyhogy ne kötözködj, hagyd a kérdezőre, hogy a válaszok közül mit fogad meg és mit nem.