Mi ilyenkor a helyes? Mit tennél, ha ilyen helyzetbe kerülnél?

ha tudom, hogy nem kell a párom, nyitnék a kollega felé és amikor már az biztos, szakítanék a párommal.

de ha kell a párom, nem kellene a kolléga.

nálam ilyen nincs, hogy szeretem a párom, de izgulok a kollégára, vagy hasonló.

Szerintem az élet rendje, hogy a "nagy" kezdeti "szerelem" elmúlik, mármint a rózaszín ködös, pilangós időszak. Ezzel nincs baj.

Olyan értelemben viszont nem múlik el a nagy szerelem jó esetben, hogy az ember továbbra is mély érzéseket táplál a párja iránt, talán egyre mélyebbeket, vonzódik hozzá fizikálisan és lelkileg egyaránt, nem csak az anyagiak és a megszokás köti össze őket.

Ha nálad az utóbbi is elmúlt, ott gondok vannak a kapcsolattal, nem jó irányba halad. Ilyenkor normális, hogy vannak megingások, mert az ember figyelemre, szeretetre, odaadásra vágyik.

Elsősorban szerintem a pároddal kellene beszélni a kapcsolatotokról, és nem élből azzal indítani, hogy vonzódsz valaki máshoz. Hátha tudtok még javítani ezen...viszont ha rögtön azzal kezded, hogy másba vagy belezúgva, az egy komoly pofon lehet a párodnak is, és utána nehezebb a kapcsolatért küzdeni vagy tenni.

Elsőnek: Ezzel véded magad, amikor megcsalod a párodat?

Hogy nálad nincs olyan, hogy nem tudod? :D

A második hsszel sok mindenben egyet értek. A szerelem/vonzódás elmúlik. Én nem dobnék egy biztos kapcsolatot, akit szeretek is egy bizonytalanért pusztán, mert csak épp nem közömbös egy illető, vagy mert épp a párommal gondok vannak stb.

Ha gondjaitok van beszéljétek meg, ha meg nincs, akkor szerintem maradj a párod mellett, ne is mondj erről a dologról se semmit se neki.

Ja, és a szerelem ugyan elmúlik mindenkinél, de fel lehet eleveníteni. Ha X kollégáddal is elmúlik, akkor megint tovább lépsz egy másik vkire?

Én úgy gondolom, hogy ha tényleg nem szereted már a párod, és el tudod képzelni a másikkal a jövődet, akkor én lépnék. Persze természetes, hogy elmúlik a nagy szerelem, de én hiszek benne, és látok is rá példát, hogy lehet élni életünk végéig szerelemben. /persze ebben benne van az is, hogy hiszek az ilyen romantikus dolgokban :) / És szerintem ha elmúlik a szerelem, lehet élni szépen, szeretetben, de csak ideig-óráig.

Én a helyedben mindkét féllel őszintén beszélnék, mindent elmondanék, és ennek tükrében döntenék.

Ezekre a sorokra egy-két hszes nem figyelt?

"Tegyük fel, hogy nagyon szereted a párodat, s bár ha néha vannak konfliktusok, hullámvölgyek boldog vagy vele,"

Na pont az ilyen nők nem szabad megnősülni!

Állandóan a megcsaláson jár az eszük.

"Tegyük fel, hogy nagyon szereted a párodat"

Még szerencse, hogy szereted! Mi lenne, ha nem szeretnéd???