Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért csinálja ezt a feleségem? Valaki érti ezt?
5 éve vagyunk együtt, ebből 2 éve házasok. Egy év után költöztünk össze (az ő szüleihez), hogy az esküvőnkre spóroljunk. Én albérletben laktam, amit ugyebár felmondtam.
Megállapodtunk abban, hogy ez átmeneti lesz csak. Az esküvő után magunk boldogulunk.
Nekem jó állásom volt akkor is és ma is. Nettó 450ezret keresek. Ő állami cégnél dolgozott nettó 250ezerért.
Úgy gondolom, hogy ebből aztán már bőven meg lehet élni.
Tehát az albi sem volt egy hatalmas "érvágás" számomra, de mindent a kedvesemért.
A szülei szerencsére nem zavartak sosem. Egész jól kijöttünk. Persze voltak kezdetben kisebb félreértések/gondok, de normálisan megtudtuk beszélni mindig.
Az esküvőnket mi fizettük 100%-ban, a nászajándékból befolyt összeg 3,5 millió volt. Ebből 1-1 millió a szülők ajándéka, a többit a násznép adta.
Nekem volt/van félretett pénzem.
A kettőt összetéve egy gyönyörű, 2 gyerekhez kellő lakást tudtunk volna venni. Vagy esetleg egy kis hitellel megtoldva vagy 1 évet még spórolva családi házat is megszerezhettünk volna.
Megvolt az esküvő, elmentünk nászútra, majd kiderült, hogy babát várunk. Örömünk hatalmas volt, mindenki várta. Megbeszéltük, hogy szülésig maradunk anyóséknál + 1-2 hónapot még, de utána mindenképp "lépünk"!
Addigra összegyűlt volna így is - úgy is egy családi házra a pénz, de egy lakótelepire már simán megvolt!
A lányunk megszületett, majd teltek a hónapok és a feleségem "megbolondult".
Kijelentette, hogy ő nem akar költözni, mert az csak pénzkidobás lenne. Megkérdezte, hogy miért nem jó nekünk anyóséknál élni, úgy, hogy egy 12 m2-s szobában "kuporodtunk" ketten + a lányunk, stb.
Lényeg, a lényeg, hogy összevesztünk. Nem is kicsit.
Én vettem egy lakást a félretett pénzemből, ami nem egy hatalmas 1+fél szobás. A közös (nászajándékból származós) megmaradt pénzhez én nem nyúltam hozzá mai napig (legtöbb dolgot a lányunknak abból vettük).
Ez volt lassan 8 hónapja. Gyerektartást fizetek természetesen. Az összes ajánlott oltást, amit a feleségem beakar adatni a gyerkőcnek kifizetem. Havonta + 50ezret adok a lányunkra.
Nem volt se bírósági tárgyalás, se semmi. Viszont a napokban bejelentette, hogy ő válni akar, mert ennek íy semmi értelme.
Amikor tudom (heti 4× minimum) látogatom a lányunkat és anyósommal elviszem a játszótérre, stb.
Előre bejelentem egy héttel, hogy elvinném a lányunkat 2-3 napra (tápszeres!) anyukámékhoz vidékre. Eddig ezzel se volt semmi problémája a felségemnek.
Anyósom egyébként nem érti a lányát, de nem tud rá hatni.
Mivel még nem volt válás, se gyermekelhelyezés, így papírok sem születtek semmiről. Én önkéntesen fizetek mindent és teszem a dolgom a jogi szabályok szerint.
Most mégis kicsit megtorpantam, mert a feleségem sehogy se bírom rávenni, hogy normális családi életet éljünk.
Mint írtam, válni akar.
Viszont a gyereket nem engedem.
Van egyáltalán esély arra, hogy hozzám helyezzék el?
Hogyan téríthetném észhez?
"Segítettem neki mindenben, éjszaka keltem a lányunkhoz. Pelenkáztam, etettem, vittem sétálni hajnalok hajnalán, ha nem aludt." de édes vagy!:)
hát így valóban nincs értelme hogy külön vagytok hónapok óta. nekem úgy tűnik a feleséged megijedt mindentől. szerintem a kislányt bízzátok egy napra az Anyósra és vidd el a nejedet valami szép helyre és beszélgessetek. én nem látom teljesen elveszettnek az ügyeteket.
M lenne ha elhívnád egy hétvégére valahova, a gyereket otthon hagyjátok a nagymamánál arra az egy-két napra. Próbálj vele beszélni, udvarolni neki, hogy vele szeretnél élni, hazafelé menet ne haza menj vele hanem az új lakásotokba, mutasd meg a gyerek leendő szobáját, kezdj tervekről beszélni ami hármótokat érint...
én ezt tenném ha még szeretem.
#16, én nem pártolom az ötleted. Mit lát majd az a gyerek? Hogy előremutató dolog a szülők nyakán csüngeni, amikor saját, egészséges családi életet is élhetnének? Nehéz ügy, de semmiképpen sem szabad behódolni a visszalépésnek, a nyomorított együttélési szándéknak (mert így egyik generáció sem lehet teljes, autonóm, kifejlett és itt hagyjuk most a régi, többgenerációs időkre való hivatkozást, kérek mindenkit), maximálisan egészségtelen szimbiózisnak, főleg, ha az valami érzelemirányított káoszból ered (ebben a nők egész jók tudnak lenni).
Nem lenne olyan nagy trauma a 29 éves feleségnek, ha készhelyzet elé lenne állítva, ahol egyenességre lenne sarkallva. Kis, jó értelemben vett és ilyen esetekben kifejezetten kellő sarokba szorítás a személyisége fejlődését szolgálná. Egyik gondolatom, hogy megijedt ettől az egésztől és inkább dobná el, minthogy csinálja, benne élne, jóllehet 1-2-3 leülős beszélgetéssel együtt megoldanátok mindent. Vagy nem. Találgatunk. Találgatunk, mert egy nő nem egyenes. Már megint egy nő nem egyenes. Másik gondolatom pedig az, hogy túlságosan ki van nyalva a segge és túl sokat megenged magának. Megengedheti a magakacsságot, azt, hogy ne törődjön a stabil, közös jövőtökkel, mert ott van az anyagi és érzelmi biztonság egyszerre. Már megint egy éretlen anya. Vagy csak elbizonytalanodott az érzéseiben, ahogy már tippelték is többen. Ne ezzel állíts hozzá, ne sugallj semmit, mert az befolyásolja a válaszát. Ne is szegezd a kérdést, szolídan kell felvezetni. Ugyanakkor nem neked kell a végtelenségig ügyeskedned, finomkodnod. Az biztos, hogy pofátlanság és fordított esetben szerintem te nem hagynád kételyek között, ezt nyugodtan mondhatod neki, hogy ha ő elvárhatja ezt tőled, te is varhasd el tőle. Nem tudom voltak-e erre utaló apró jelek a múltban, hogy majd egyszer ilyen szituációt előállít, de amit biztosan megtehetsz, hogy levonod a konzekvenciát, tanulsz az esetből és máskor valamivel kommunikációra nagyobb hajlandóságot mutató menyecskét választasz.
Azért remélem sikerül fordítani a helyzeten és újból eggyé lenni, mert a gyereknek (is) mégis csak a biológiai szüleivel a legjobb. Érez elég biztonságot melletted? Talán a szüleiével próbálja kipótolni. Nektek kell megtárgyalnotok.
Tisztelt Uram!
A Cs.J.T. a következő képen határozza meg az apánál való gyermek elhelyezést hogy,amennyiben az anya: alkoholista életvitelt folytat-verbálisan és,vagy fizikálisan bántalmazza a gyermekét,illetve testét anyagi ellenszolgáltatás fejében árúba bocsájtja a megélhetés érdekében,továbbá folyamatos tudatmódosító szerek hatása alatt áll melyek nincsenek orvosi ellenőrzés alatt(kábszer)Az ön által leírt tünetegyüttes szülés utáni depresszióra utal mi szerint nem akar a biztosból a bizonytalanba menni mert nincs belátási képessége a jövőt illetően a kialakult betegség folytán. Csak javasolni tudom keressenek fel egy kolegát (szakPszihiáter)aki pontos diagnózist tud felállítani a felesége jelenlegi állapotáról és,megfelelő gyógyszeres kezelés mellett az állapot stabilizálható és,vissza fordítható.
Ha lett volna egy kis eszed, akkor ebből a fizetésből eljárkáltál volna bulizni a haverokkal és minden hétvégén más pipit húzogattál volna meg.
De hát neked ez kellett...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!