A férjem családja rossz anyának és feleségnek tart, mert a férjem van táppénzen a gyerekünkkel. Mit csináljak?

Hú, hát én egy perc alatt leállítanám őket, közük nincs hozzá. Persze, ez habitus kérdése is, nekem egy ilyen nem probléma.

Az a lényeg, h Ti a férjeddel megbeszéltétek, és a gyerekeknek is jó így. Más nem számít.

Mi köze a familíának hogy ki van táppézen?

Mi az hogy ők ezt rajtatok számon kérik. Neki tilos vagy mi?

Egyéként szerintem az a normális ha az esetek 30% 40 % -ában apa van táppénzen.

Van egy egyszerű válasz: "Persze kedves mama, maradok én táppénzen, de akkor mikor felgyógyul a gyerek is otthon leszek, mert úgy kirúgnak, hogy a lábam nem éri a földet. Akkor majd megmutathatom a gyereknek milyen jó anyja vagyok mikor egy tábla csokira nem fog telni, de ott leszünk egymásnak és verhetem a mellem, hogy a gyerekem a mindenem, aki nem kaphat meg mindent, mert nem lesz miből."

El van tévedve a férjed családja. Ne foglalkozz velük, a férjed kiáll melletted, nektek jó ez a megoldás, ennyi bőven elég. Nálunk a szüleim felesben voltak velünk, sőt, olyan is volt, hogy délelőtt anyu, délután apu vagy fordítva, attól függően hogy tudtak szabadórákat kivenni. (orvosok, kb csak halál esetén van táppénz) De olyan is volt, hogy reggel magamra hagytak egy kancsó teával meg egy csomag keksszel (inkább a hányós, lázas beteg voltam ha voltam) és délben rámnéztek 5 percben majd csak este, telefon mellém készítve ha gondom van (8-10 évesen mondjuk). Soha egy rokon se hisztizett emiatt, mert ők ugyanúgy nem tudták bevállalni, hogy vigyáznak rám (sokuk nyugdíjasként!), így nem volt joguk a szüleim szemére vetni.

Tehát a kérdésre a válasz, engedd el a füled melled. Nem kell az ilyenekkel foglalkozni.