Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A gyerek teszi tönkre a házasságunkat?
3 éve vagyunk házasok, másfél éves a fiunk. Amióta megszületett, egyre többet veszekszünk. A kapcsolatunkkal nincs gond, soha nem veszekszünk, kivéve a gyereknevelésen kívül. Eleinte minden oké volt, de ma már mindennaposak a viták. Mindenben egyezünk, kiegészítjük egymást de a gyerek téma kiakaszt mindkettőnket. Szerintem csapni való szülők vagyunk, (legalábbis sokat hibázunk mindketten) szerinte mindenről csak én tehetek. Kikészítenek ezek a viták. A legjobban az aggaszt hogy baromi gyorsan eldurran az agya minden hülyeségen... Képtelen kontrolálni az érzéseket. Néha úgy érzem idegbeteg mert ilyet egy normális felnőtt férfi nem csinálhat.
Mit tegyek ha nem tudunk megváltozni? Válljunk el azért mert különbözőek a gyereknevelési elveink?
Nem a gyerek a probléma!
Egy gyerek érkeztével rengeteg minden megváltozik, és az embernek is hozzá kell változni. Ez a változás valakinek egyszerűbb valakinek nehezebb. Ti nehezebben viselitek, de beszéljetek erről vagy kérjetek segítséget.
A példák alapján mindketten hibáztok... egyrészt télen a gyereknek nem kellene meztelen szaladgálnia (hacsak nem gyorsan átszaladt a fürdőbe/fürdőből a ruháiért - de ez esetben meg ugye mindegy lenne, hogy kinyitja-e az apja az ablakot, mert kb. 1 mpt van a hidegben...), másrészt ha az apja rányitja az ablakot meg lehetne kérdezni ordibálás nélkül is, hogy miért gondolta úgy, hogy ez a megfelelő pillanat. Abban meg ő volt a hülye természetesen, hogy téged kért számon a szellőztetésért.
A másik példában meg: anyám is mindig kiakadt, ha benyomtam egy sor csokit még 13 évesen étkezés előtt. Sosem értettem miért, ha egyszer akkor volt kedvem, mert utána attól még tud az ember enni. Persze ha rendszeres, akkor meg kell beszélni, hogy nem kellene állandóan, de 1-1 alkalomból nem kell hisztit csinálni. A férjednek meg nem kellene erre szoktatnia.
A viselkedésével meg igen, nála van a baj, hogy nem tud kulturált ember módjára érvelni vagy reagálni, hanem aláz és hülyézik. Régebben a veszekedéseitekben nem ilyen volt? Ha nem, mióta változott ez? Vagy ha kettőtöket érintő dolgokban veszekedtek, akkor milyen? Csak a gyerekkel kapcsolatban beszél így?
Megtaláltam egy kérdést, ami szintén ehhez kapcsolódik;
http://www.gyakorikerdesek.hu/gyerekvallalas-neveles__babak_..
"Ma este a férjem azért kiabált mert szerinte nincs eleger szellőztetve. Mondtam, hogy amikor így gondolja, oda lehet sétálni az ablakhoz és kinyitni. Erre oda ment hogy kinyitja miközben pucéron szaladgált a gyerek. Normális ember szerintem ilyet nem csinál."
Ő feleslegesen hergeli magát azzal, hogy nincs szellőztetve, te pedig egy pimasz, flegma választ vágsz hozzá. Egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz....
"engem zavar hogy pl vacsora előtt eteti csokival azzal a felkiálltással hogy "mégis mi baja lesz és hogy ez csak egy kis csoki"."
És tényleg, mi baja lesz? Semmi...
"Ha a gyerek viccből beütötte a fejét, nemes egyszerűséggel annyit mond hogy "hülye vagy?!" A szerencsétlen gyerek meg nem mer sírni mert az apja rápíritott..."
Miért kéne sírnia a gyereknek, ha viccből ütötte be a fejét?
A véleményem az, hogy két konok, makacs, szülői feladatra éretlen ember vitázik TÖK FELESLEGESEN, és a kisfiú issza meg a levét a ti marakodásotoknak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!