Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Házasság » Szerintetek ő reagálja túl...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Szerintetek ő reagálja túl vagy én vagyok érdektelen?

Figyelt kérdés

Egy kissebb hullám völgybe vagyunk munka terén a férjemmel.

Az én munkahelyem a nyáron becsődölt és amit hirtelen találtam az rémes... A főnök nem jelentett be és a nqpi fizetésemet is csak akkor adja ide ha vendég van, akkor,se annyit amiben megegyeztünk, hanem amennyit épp Ő gondol... Így viszont drágább a bejárás és az egész napos ott létem, mint amit megkapok. Így jövő hét végén befejezem a munkát, szerintem érthető és a természetesen a Férjem is nekem ad igazat.

Viszont a Férjem cégénél is elbocsátások lesznek, de egyrészről nem hinném hogy a legjobb üzlet kötöjüket küldenék el (ténylegesen ezt mutatják az eladások), Másrészről 4 nyelven beszél anyanyelvi szinten, ami nehezen pótolható. Viszont ha el is küldik akkor is van hova mennie, egy ismerősünk szó nélkül át venné már holnap is. De ha minden kötél szakad, akkor apósom vállalkozásánál is lenne munka mindkettőnknek.

Viszont a Férjem már hetek óta tiszta ideg, nem lehet hozzá szólni, csak az orrát lógatja, mintha most jönne a világvége, holott sokmindenre nem kell költenünk, saját lakásunk van, hitelmentesen, kert is van így zöldség is van elég tavaszig, a számlák minimálisak és azért félretett pénzünk is van.


Szerintetek is annyira vészes lenne a helyzet mint ahogy a Férjem latja és halálra kellene aggódni magunkat, mert munka nélküli leszek nagyon max egy pár hónapig vagy én venném fél vállról?


2013. dec. 5. 10:13
1 2
 11/15 A kérdező kommentje:
Támogatom a férjemet, ez természetes. Mellette vagyok ahogy csak tudok. Tényleg nagyon büszke vagyok rá és arra amit elért/elértünk együtt és ezt mindennap el is mondom neki. Ezért is kérdeztelek titeket, mint külső személyeket. Akkor marad tovább a pozitivizmus úgy látszik más út nincs.
2013. dec. 5. 12:37
 12/15 anonim ***** válasza:

Igen, hajlamos az ember az élet kisebb dolgai miatt elfelejteni azt ami igazán értékes és a birtokunkban van. Oké, hogy meg kell tenni mindent, dolgozni kell, keresni a megoldást, stb, de rágódni már nem lenne szabad, hanem helyette akkor is élvezni azt ami ép van, pl, egészség, kis szabad idő, meghitt együttlét, stb.

Ezt próbáld neki elmondani. Most ezek az évek a tietek, de nem lesz ez mindig így előbb utóbb valamiért vége lesz, akár lesz pénz akár nem.

2013. dec. 5. 12:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/15 anonim ***** válasza:

Ezt a helyzetet úgy kell megítélned, hogy vannak az olyan típusú emberek mit a férjed ( és én is) hogy azt szeretjük ha minden simán megy, van megtakarítás stb...és ha pár száz ezerrel kevesebb a pénz akkor már kivannak, aggódnak stb..

És vannak azok a típusok akik ezt jobban tudják kezelni, mint te és a férjem. Nyugtatgasd, hogy nem vészes a helyzet majd alakul, és akkor is ott a félretett pénz.

2013. dec. 5. 13:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/15 anonim ***** válasza:

Egyszer voltam egy pénz lélektana tipusu tanfolyamon, s ott mesélte az oktató, egyik tanfolyamán odament hozzá egy hallgató, s közölte: - Uram, könyörgöm, segitsen rajtam, már csak száz millió fontom van.

Az oktató azt hitte rosszul hall, de aztán kiderült az illető az angol királyi család egyik oldalágába tartozik, s a vagyona felbecsülhetetlen volt mikor megörökölte. Azonban az elmult tiz évben bármibe fektette, elbukta, kb a 10%-át tudta csak kimenteni. Végül megszámolhatóvá vált, s a történet idejében már "csak" százmillió fontja maradt, s rettegett, ha igy megy tovább, néhány éven belül, tízmillió, egymillió, százezer, tizezer stb. fontja marad s végül nincstelen lesz.

Ez az ember ott ült a százmillió fontján, s lelkibeteg volt, éjszakákon át nem tudott aludni, depressziós volt, stb., stb....

2013. dec. 5. 13:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/15 A kérdező kommentje:

Nem kapzsi a férjem, nem is ez a gond. Az zavarja (szerintem) hogy most kezdenénk teljesen a saját kis életünket (fél éve házasodtunk és vettük meg a saját lakásunkat) és most vissza kell fogni magunkat egy kicsit. Bár eddig sem éltünk nagy lábon, hiszen tényleg amit lehet megtermeltünk a kertben és a lakás is úgy van kialakítva, hogy nagyon minimális a fenntartása.

És az én szakmámban is nagyon hamar el tudok helyezkedni, tehát nem félek, hogy nem találnék munkát legkésőbb 2-3 hónapon belül (most az ünnepek miatt nem bízok az azonnali munkakezdésben). És tényleg legrosszabb esetben após vállalkozása mentőháló lehet, bár a megtakarításaink legrosszabb esetben is 1 évre elegendőek ha egyikünk sem dolgozik...

Természetileg ilyen a férjem, marad a pozitivizmusom és próbálom nyugtatni és bíztatni a férjemet.

2013. dec. 5. 14:15
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!