Szinte baráti a kapcsolat a férjemmel?

Mi 8 éve vagyunk együtt, 5 éve házasok. Nálunk ugyanez a helyzet, csak nekünk van már két gyerekünk.

Mi kettesben töltjük az időt csak nem tartalmasan :)

Mindenképpen kellenének kettesben töltött programok, de se pénz se idő nincs rá, elsodornak a hétköznapok...

Én azt gondolom, hogy szinte minden normális, hosszú távú párkapcsolatban eljön ez a pont. Ez egy természetes dolog, hogy a lángoló szerelem elmúlik, marad egy másik érzés, ami összeköti az embereket. Ezt hívják társszerelemnek, csak sokan nem ismerik, kétségbe esnek.

Hogy ez az állapot mindenki megfelelő formát vegyen fel, kicsit komolyabb energiabefektetést igényel mindkét fél részéről. A lángoló szerelemnél ez még ugye sokkal könnyebben ment.

Ha komolyabb problémák ezen kívül nem merültek fel, akkor semmi gond nincs. Szerintem beszélgessetek erről, mindenki vesse fel mik az igényei, mit vár a társától jelenleg. Csináljatok kettesben programokat, nosztalgiázzatok stb. A gyerektéma is a megbeszélendő dolgok közé tartozik.

"Viszont apró nüanszok amik egy "normál" kapcsolatban természetesnek mondhatóak, az nálunk nincs."

De! Igazából pont azok vannak nálatok is.

4., szerintem ez nem feltétlenül igaz.

Az egy dolog, hogy szeretik egymást és lassabb a tempó, de itt arról van szó, hogy már nem kívánják egymással az intimitást (csók), a közelséget, a kettesben töltött időt, szívesebben vannak mással és nem is terveznek közös jövőt.

Az általad leírt állapot tényleg normális, de nem tartozik bele az, hogy szívesebben vagy mással vagypedig nem kívánod a közelségét, itt pedig ez fennáll, és ez egy probléma.

Először ezt kellene megoldani, mert lehet hogy csak ráuntatok egymásra, és fel kellene frissíteni a kapcsolatot. De egy olyan házasságba, ahol így viszonyulnak egymáshoz a felek nem érdemes gyereket vállalni egyelőre, mert nem őszinte vágyból fakadna, hanem abból hogy ha már házasok, legyen gyerek is. Ennél ehhez több kell!

Lehet, nincs igazam, de ez a kapcsolat még csak barátinak sem tűnik. Az ember egy barátjával szívesen tölti akár kettesben is a szabadidejét és általában jól is érzik magukat együtt.

Ráadásul úgy tűnik, hogy te szeretnél babát, ő meg nem igazán hajlik rá.

Valahogy jobban kéne egymáshoz közeledni, több időt szánni egymásra és a kommunikációra. A későbbi terveket illetően (gondolok itt pl. a babára) pláne.