A gyerek érkezése óta nem alszunk egy ágyban. Változni fog? Már mindent bevetettem.

Nem normális, de ezt már sokan leírták.

Azért én megkérdezném tőle, miért nem érzi a kettőtök közti intimitást fontosnak. Én nő vagyok, van gyerekem, de eleve úgy álltam neki, hogy azt a szépet, ami kettőnk közt van, nem fogom elszúrni azzal, hogy "hős" anya leszek, aki vagy a gyerekszobában alszik, vagy a gyereket beviszi a hálószobába.

Nekem fontos volt, és odafigyeltem arra, hogy legyen időm a férjemre.

Változni fog, ne félj, és ne add fel a reményt! Tudod, egy anya, miután gyereke lesz, úgy működik, hogy minden porcikájával és tudat alatt is a kis jövevényt védelmezi, gondolatilag, hormonálisan, érzelmileg egyszerűen így van beállítva. Nálunk ez úgy van, hogy ha elalszom, mellettem ágyút lehet sütögetni, nem hallom meg, de ha a gyerekek csak egyet vakkantanak, úgy ugrom ki az ágyból, mintha a fenekembe lőttek volna. Egyszerűen félelem töltött el, ha azt éreztem, fizikailag akadályoztatva vagyok abban, hogy gondoskodhassam róluk. És senkit nem akarok megbántani, de úgy tapasztalom (legalább is nálunk), hogy a férjem soha nem ébred fel, ha valamelyik gyereknek gondja-baja van, mert tudat alatt biztos benne, hogy én úgyis ugrom... :)

De! Ha lenne arra megoldás, hogy a gyerekek szobája, meg a Ti hálótok egymás mellett legyen kialakítva, és miután Ti is aludni mentek, kinyissátok az ajtókat, tehát tulajdonképpen egy légtérben legyetek, a párod is nyugalomban és biztonságban tudná őket, és Te is, így simán alhatna Veled a közös ágyban.

Én is anyuka vagyok, de akkor biztosan szarul vagyok kalibrálva....

Miután egész nap együtt csináltunk dogokat, foglalkoztam vele, etettem, pelenkáztam, játszottam a kislányommal, stb, este 10-kor nagyon jólesett végre letenni aludni, és végre egy kicsit nyugodtan, békében összebújva TV-t nézni a férjemmel. Mi sem csuktuk az ajtókat, csak behajtottuk, hallottam, ha felsírt, és meg volt oldva a dolog.

Az meg szerintem nem ok, és főleg nem indok az eltávolodásra, és az intimitás hiányára, hogy vannak gyerekeik...

Hűha ez komoly dolog. Rengeted ez az 5 év. Hogy őszinte legyek nem sok esélyt látok a változásra (de ne legyen igazam).

Mást nem tudsz tenni csak leülsz vele és átbeszélitek a dolgokat. Mondja el, hogy miért nem akar veled aludni. Mond el neki, hogy neked fontos az intimitás, fontos számodra, hogy kimutassa az érzéseit feléd, hogy megöleljen, együtt aludjatok összebújva stb.

De azt viszont nem értem miben legyél türelmes és megértő?

Ennyi időt senki nem tudna tolerálni.

Ha így folytatja a feleséged akkor a házasságotok rovására fog menni előbb utóbb, feltéve ha már nem jelentkeztek problémák emiatt.

13:48 vagyok

Az lemaradt, hogy én is anyuka vagyok, egy 2 éves kislányé. Imádom, ő a mindenem, de ugyan úgy, ahogy a férjem is és szerintem az az egészséges, hogy továbbra is a férjemmel alszok, fent tartom a házasságunkat.

Én is bemegyek a pici szobájába és ott maradok amíg el nem alszik, de akkor sem kell ott lenni állandóan.

Birka türelmed van!

Miért kell a gyerekekkel aludni? Gyerekszoba mellett nem tudnátok valahol aludni?

Párod tojik rád. 5év baromi hosszú idő.