Mindenki boldog a kapcsolatában?

Azok akik ide írnak lehet hogy csak abban az időszakban vannak amikor éppen boldogok és jó minden. és az csak nagyon kevés ember a sok közül. Én nekem nincs feleségem még fiatal is vagyok, bár már bőven lehetne, de egyenlőre még nem akarunk a párommal házasságot, jó még viszonylag friss is a kapcsolatunk.

Az a helyzet hogy én is túl vagyok már számtalan szakításon, igaz hogy nagy részük csak tini szerelem volt tehát nem nevezhető hű de nagy szerelemnek, de volt egy olyan lány az életembe akivel 17 éves korom óta jártam egészen 21 éves koromig, és a szakításunk sajnos elég hirtelen jött, megcsalt a barátnőm sajnos, külföldre kényszerült dolgozni menni a családjának kellett besegítenie, nálam idősebb volt 1 évvel én is dolgoztam már de sajnos elég alja egy munkahelyem van jó a pénz az nem nevezhető rossznak, de inkább a pótlékok amik felnyomják, mert veszélyes helyen dolgozom. A volt párom megcsalt külföldön egy másik magyar sráccal és kint ragadt, és valószínű hogy örökre ott fog maradni mert a magyar srác kettős állampolgár mivel ő ott született csak még óvodás korában itt nevelkedett és 18 évesen megkapta a magyar állampolgárságot is elég nehezen, de sikerült neki.

A lényeg az hogy a szakításunk után én legszívesebben megöltem volna magam,. mert hirtelen lett céltalan az életem, egyik napról a másikra éltem, a munkahelyem volt az egyetlen örömöm, onnan is csak azért nem rúgtak ki mert legalább a munka elterelte a gondolataimat és ott még úgy ahogy éreztem hogy van értelme az életemnek még ha pocsék egy hely akkor is.

3 hónapja vagyok együtt egy nagyon szép, és helyes, meg okos lánnyal, ő még tanul mert fiatal most fog érettségizni, de nagyon szeretjük egymást, nagyon jól kijövünk és valamiért úgy érzem hogy tényleg ő az igazi, és ez kölcsönös is. Mert amikor először találkoztunk én akkor maszekoltam egy helyi strandon ahol ő diákként dolgozott és ugye volt amikor együtt dolgoztunk, és sokat beszélgettünk, majd elkezdtünk találkozgatni és utána jött a többi. Én újra látom értelmét az életemnek hála a páromnak, nagyon szeretjük egymást, amikor csak lehet együtt vagyunk. Én most végeztem a munkahelyemen kb fél órája érkeztem haza, és a párom volt olyan rendes hogy kijött elém és megvárt a portán. Együtt jöttünk haza, ő már alszik mert ő is dolgozott mivel szünet van így befogták a munkahelyén plusz munkáéra mivel holnap zárva lesz az üzlet és most sokan mentek nagy bevásárlásra és kellett a kisegítés. Én is csak azért vagyok még ébren mert este 8 kor jól bekávéztam mert úgy volt hogy fél 9-től műszak végéig ki kellett pakolunk a ruha raktárat mert hétfőn korán reggel mennek a karbantartók leontani a mennyezetet és kicserélik az összes vezetéket, plusz lámpákat meg mindent, és mivel ők fél órával előbb kezdenek mint mi, mert ők fél 6 ra járnak így most kellett megcsinálnunk. Sajnos ilyen az élet, de ennyi kell, és örülök hogy van munkám, örülök a barátnőmnek, én boldog vagyok jelen pillanatban és remélem nagyon sokáig az is lehetek.

alapvetően boldog vagyok. nem nyomasztanak kibékíthetetlen ellentétek, nem kell azon görcsölni, h mit eszünk holnap, vannak céljaink, teszünk értük.

ha veszekszünk valami miatt, azt sem tragédiaként élem meg, és nem bőgöm tele a netet, sem a barátnőket, h OMG, most mi lesz velem.

ha folyton csak azt a pár pillanatot hajkurásznánk amikor épp minden rózsaszín vattacukorfelhős, akkor hamar elmenne mellettünk az élet.

a boldogság nekem az, ha a nehezebb időszakokat is meg tudjuk oldani, emellett pedig együtt örülünk a "tökéletes" pillanatoknak.

Azt nem értem, miért gondolod azt, hogy nem boldogok, ha egyszer azt mondják, hogy azok.

- Olyan boldog vagyok.

- Na, ez biztos nem boldog.

???

Ez nem feltétlenül van így, ha megnézitek a kategória toplistát. Rengeteg olyan ember szerepel a lista elején "pont válaszért" pontok ezreivel, akik kérdésért nem kaptak pontot, tehát nem is kérdeztek. Szóval egyáltalán nem feltétlenül jellemző, hogy aki válaszol, az kérdez is. Ez olyan, mintha azt feltételeznénk, hogy azok a kérdezők, akik itt állástalansággal küzdenek (mostanában sok van) megegyeznek azokkal a válaszolókkal, akik mérnökként félmilliót visznek haza egy másik kérdéseben/válaszban. A toplistán 3200 válaszadó szerepel, és a listáról éppen hogy hiányoznak a nagyon buta, bunkó, rosszindulatú emberek, mert a negatív pontokat nem tüntetik fel. Közben meg van naponta... 50 kérdés ebben a kategóriában, vagy olyasmi. Ráadásul úgy vettem észre, hogy azok a kérdezők, akik idejönnek megoldani a rossz házasságukat, általában unintelligensek (rettenetes helyesírás, köti az ebet a karóhoz) és hiányzik a kapcsolatukból az elemi kommunikáció.

Mondjuk ma már teljesen elterjedt sajnos, ha valaki lát valami szépet a neten, az tutira photoshop, ha valaki boldog, az hazudik, ha valaki elég pénzt keres az tutira adócsaló. Mindenről azt feltételezzük, hogy csak a felszínen szép, a belseje rohad.

17-re: Ez plátói kérdés volt! Mindenki tudja,hogy milyen kérdések vannak itt.:) Ebből indult a kifejtésem. De igen,jól értelmezted.:)

19 leírtjaid alapján fogalmam sincs mit keresel ezen az oldalon!? Azt meg hogy hogyan tudtad párhuzamba hozni,hogy aki adott kérdésnél tud pozitívan válaszolni,mert nincs olyan problémája,viszont másmilyen meg lehet hogy van,amit kiír kérdésként azzal,hogy egy munkanélküli válaszként fél milliót keres? Ez a kettő hogy jön egymáshoz? Vagy hogy jön az ide,hogy lehetnek anoním hazudozók az oldalon? (Mellesleg ez utóbbiból remélem kevés van,mert értelmetlen és rombolja az oldal célját,de nyilván vannak,bár kétlem,hogy felnőtt emberek lennének azok...)

Megnéztem a kategória toplistát is.Számomra mondjuk eddig is nyilvánvaló volt,hogy akik válaszolgatnak,ritkábban tesznek fel kérdéseket,illetve hogy kérdés ritkábban adódik olyan,ami kiírásra is kerül,mint válasz.De attól,mert az elmúlt 30 napban nem volt egy gyakosnak kérdése,attól még bármikor lehetett vagy lehet.Pont erről a kiszámíthatatlanságról szól itt a kérdés is,hogy talán emiatt mutatkozhat tévesen boldog kép a társadalomról ezen az oldalon.