Van itt olyan, aki háztartásbeli? Vagy ismertek ilyen feleséget? Milyen az élete, mit csinál napközben?

Én is itthon vagyok.. Már 2 éve.. Ez előtt egy fitness teremnek voltam a főnöke, aztán megismerkedtem a párommal, aki 2 hónap után mondta, h nem kell dolgoznom többet..

Hát először húú de örültem, de jó lesz gondoltam, aztán szépen lassan elkezdődött a rémálom. Ahányszor levegőt vettem annyiszor bántam meg h ott hagytam a jó kis munkahelyem. A párom horvát, és eléggé szigorú is, szóval semmi ide oda sétálgatok egész nap.. Szerintem ez attól függ kinek milyen férje van.. Én is külföldön élek, perfektül beszélem a nyelvet és jövő hónapban kinyitja a párom a kávézót, ahol én leszek majd az üzletvezető.. Alig várom már, mert én nem bírom ezt az itthon ülést. Én csak annyit tudok mondani, hogy ezerszer gondold át!!

Anyám háztartásbeli, neki is kb. azzal megy el a napja, hogy elmegy bevásárolni mindennap, közben benéz turiba, barátnőkkel találkozik, majd nekiáll főzni, délután olvas, tv-t néz, takarítgat, bár azt annyira nem szeret, inkább estére is főz valamit, elmegy barátokkal talizni, ilyen-olyan klubokba.

Tulajdonképpen "jó" élete van, de rengeteget panaszkodik, hogy milyen kemény munka vásárolni meg főzni.

Amióta én is háztartást vezetek nekem is muszáj, csak én dolgozni is járok..

de egész nap főzni-mosni-takarítani-szoliba járni lehet unalmas lenne.

"Micsoda izgalmas életek :O

"Főzök mosok takarítok várom a férjem" - felét sem kell minden nap csinálni, szóval mit is csináltok igazából?"

Nos, en mindennap fozok, mosni ketnaponta szoktam, takaritani -vagyis valojaban rendet fenntartani naponta 1/2-1 orat. En pont ilyen "unalmas" eletre vagytam, nem kell tobb izgalom :) A ferjemet nem kell varnom, mert itthon dolgozik.

"Nem unatkoztok néha?'

Nem. Ha epp nincs mit tenni, akkor horgolok, olvasok, probalom tanulni a nyelvet.

Szoli, mukorom, fodrasz ilyesmi engem epp nem erdekel. Ellenben szeretek kiserletezni a konyhaban es most azt tervezem, hogy a kotni is megtanulok.

Én sem unatkozok itthon. Szerintem akinek egy kis fantáziája van és egy kicsit kreatív, el tudja foglalni magát. Én kiváltottam az őstermelőit, és mint már írtam, belekezdtem többféle állattartásba, meg a kerttel foglalkozom tavasztól őszig. Ezen kívül több hobbim van és tanulgatok is.

Nem bánnám, ha lenne munkám, úgy néz ki, lesz is a közeljövőben. De igazából én a munkát csak akkor élvezem, ha szeretem és ha jól érzem magam a kollektívában. Amúgy csak kínszenvedés, kényszerűség. Dolgoztam már olyan helyen, amit úgy utáltam, hogy minden reggel arra ébredtem, hogy kész, nem tudok többet bemenni. Persze bementem. Szívem szerint ilyen munkahely helyett százszor szívesebben tennék-vennék otthon, csak hát ugye a piszkos anyagiak. :)

Én voltam háztartásbeli. Megcsináltam a házimunkát, azzal elment kb. a délelőtt. A nap többi részében olvastam, zongoráztam, önkénteskedtem, tanultam. Amikor a árom hazaért, addigra minden kész volt és arra volt időnk, amire akartuk.

Most dolgozom, de őszintén szólva jobb lenne otthon, mert így a háztartás nagyon minimál szinten megy csak, ez is úgy, hogy a párom is be van fogva, szóval hazaérünk hullafáradtan, megcsináljuk amit kell, aztán alszunk és ennyi. Jobb lenne, ha az lenne, hogy hazaér hullafáradtan, várja az előkészített fürdővíz meg a terített asztal, felfrissül, és az estét együtt tudjuk tölteni. Ja és persze a háztartásbeli lét nagy előnye még, hogy aki okos, az hétvégére nem hagy munkát, így az az időszak csak a családról tud szólni. Nem úgy, mint most, amikor a munka dandárja pont hétvégén van...

Ismerek, két nyelven profi szinten beszélő nőt, a férje sebész, a 4 gyerek nevelését felvállalta a nő.

Mos, egy asszony főz nekik, takarítónő takarít, így idegen nyelven tévézik, olvasgat zenél és zenét hallgat. Néha a szülei (akik tanárok) küldenek egy-két kölyköt korrepetálásra hozzá. Ennyi, viszont a párja annyit keres, hogy évente 3x nyaralnak.

Szerintem kicsit ideggyenge a nő, nem bírja a hierarchiát és a stresszt ezért lett háztartásbeli.