Mit tegyek? Nem szeretném elveszíteni a férjemet! Bővebben lent!

Imádjuk, szeretjük egymást, de amióta a kislányunk betöltötte az 1 évet azóta minden megritkult. Miután elalszik a pici, suttogva tudunk beszélgetni, hiszen minden neszre felkel. Van hogy tv-t se nézünk, hanem egyből alszunk. De altatás közben se beszélgetünk, mert akkor sosem aludna el. Ölelgetések, puszilgatások nagyon ritkán vannak. A párom úgy fogja fel ezt a dolgot, hogyha én nem mondom, vagy nem ölelem, akkor ő sem mondja hogy szeretlek és ő sem ölelget engem. Van, hogy úgy telnek el a napok, hogy nem öleljük meg egymást és nem pusziljuk meg egymást. Szüleimmel együtt élünk. Előttük eszemben sincs ölelgetni, puszilgatni. (alapból se vagyok az a nyáladzós fajta) Sehova nem járunk el pl vacsorázni, Mc Donald's, semmi egyéb apró kiruccanás nincs az életünkbe. Az életünket sajnos teljesen megkeseríti a férjem munkahelye. (Váltásról semmi esély nincs. Már hónapok óta önéletrajzokat adjuk be és küldjük el új munkahelyekre, de semmi válasz sehonnan.) Őt szinte lehetetlen felvidítani, mert mihelyst eljön a munkába indulás előtti nap, már agyilag ott van. Itthon a szüleimmel való kapcsolat se 100%-os. Beszélgetni a férjemmel, csak akkor tudunk nyugodtan, ha elmegyünk sétálni. Mert itthon mindent hallanak.

A kollégiumi időszak alatt (egy fősulira jártunk és egy koliba és szobába laktunk) élettel teli volt a kapcsolatunk. Öleltük, puszilgattuk egymást, nevettünk nagyokat, bohóckodtunk. De az utóbbi hónapokban semmi ilyen nincs. Imádom, szeretem, meghalnék a férjemért és ő is értem! Szerintetek mi lehet a gond? Milyen programot vezessünk be? Jelöljünk ki napokat, amikor ez a nap a nevetésről fog szólni, a másik nap az ölelgetésről stb stb.