Ha az egyik fél véleménye megváltozik a gyerekvállalásról, arra mi a megoldás? Ragaszkodni az előzetes "tervhez" mindenáron, vagy elválni?

"Még mindig csinálhatják azt, hogy várnak. Gondolom, a gyerek még pici, mindenképpen sok gonddal jár. Mi van, ha az a fél, aki meggondolta magát, később megint úgy gondolja, hogy belefér? Mondjuk 6-8 év múlva akár, ha még nem túl idősek."

Ez jutott nekem is eszembe. Ezért nem érdemes elválni. Lehet, hogy az évek megszépítik a nehéz időszakot, és akkor majd a nem akaró fél akar újra. Anélkül, hogy kényszerítenék!

Illetve az a fél aki akar még gyereket, többet segíthetne annak, akinek ez most nem egy varázslatos időszak. Ez abban az esetben érvényes, ha az anya nem akar gyereket, mert esetleg a férj semmit se segít. Ha fordítva van, akkor felejtsd el amit mondtam.

Egyáltalán hogy merülhet fel a válás? Az emberek és a vágyaik is változnak az idők során, később talán, mikor a gyerek nagyobb lesz, újra szeretne majd kisbabát, de ez nem olyan dolog, hogy vagy lesz kistesó vagy elválok!

Megértően kellene mindkét félnek lenni a másikkal, és egy kiadósat beszélgetni.

Mert hát az életnek rohadtul nincs forgatókönyve, és hiába ígérte azt nekem a férjem, hogy 10 év múlva már családi házunk lesz Hűvösvölgyben, ha nem úgy jön össze, el kell fogadni. Vannak olyan házaspárok is, akik hiába tervezték el, hogy lesz 2-3 gyerekük, nem lehet egy sem. Ők is váljanak? Mindenki váljon el? Egyáltalán nem is értem magát a kérdés felvetését sem, meg sem fordulna a fejembe hasonló, ha szeretem azt az egyszem gyerekemet és a páromat.

"Ragaszkodni az előzetes "tervhez" mindenáron, vagy elválni?"

Kedves kérdező, neked miért csak ez a két megoldás marad? Az már nem is opció, hogy az élet sokszor felülírja a terveket? Vagy később visszatérni rá? Csak az eredeti terv erőltetése vagy a válás?

Na és akkor ha elválnak, akkor a kettőt akaró fél addig megy, míg valaki be nem vállal vele kettőt? Akkor is, ha addigra már lesz 7 különböző helyekről?

Nem is értem mi ekkora probléma. Azt még megértem, ha az egyik egyáltalán nem akar, a másik meg igen, az gond. De hát már van egy gyerek, akkor mit kell itt drámázni? Gyerek az van. Lehet pár év múlva akar majd mindkettő másikat.

Többnyire annál van az, hogy "nem akar mert látja, hogy mivel jár" akire az egész rászakad és sok neki. Nem tudom miért kéne tönkretenni őt merő önzőségből, mikor lehet pár év elteltével magától amúgy is akarna még egyet.

Nem is értem, hogy egy rendes családja van valakinek, de képes lenne szétrobbantani, mert csak egy gyerek van benne? Milyen ember az ilyen? Mitől fogyatékosabb egy család egy gyerekkel, mint kettővel, hogy tönkre kelljen tenni?