Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Milyen egy igazán szerető, már gyerekes férj és feleség kapcsolata?
Igen, a 8-sal egyetértek abban, hogy igazán a nehézségek közepette a legnehezebb megőrizni a boldog és harmonikus kapcsolatot, mert könnyen bántja az ember azt, akit a legjobban szeret, amikor összecsapnak a feje felett a hullámok.
Én egy egyéves gyerekkel vagyok itthon, a férjem reggel héttől este 11-ig dolgozik, szabadnapjain pedig a házunkat újítja fel (betonozástól, fűtésen át a burkolásig mindent ő csinál), emellett pedig jelenleg tanfolyamra jár, hogy ne kelljen örökké 7-23-ig dolgoznia. Nem sokat tud segíteni a gyerek körül, ami eléggé frusztrál, de ha van egymásra egy kis időnk, beszélgetünk, összebújunk, sajnos a szexre nincs mindig elég energiánk, de mikor hozzájutunk, a mai napig mindketten élvezzük (több mint 10 év után is). Ha megyünk valahova, megfogja a kezemet, társaságban is szívesen megölel, magához húz, úgyhogy szerintem még megvan köztünk az a bensőséges viszony, intimitás, ami az elején is volt. A 10 év alatt voltak hullámvölgyek bőven (20 éves egyetemista voltam, mikor összejöttünk), de túljutottunk rajta, pedig eleinte nem is terveztünk hosszútávra, de aztán olyan természetesen jöttek a dolgok - diploma után összeköltözés, aztán házvásárlás, aztán gyerek. Nagyon jól kiegészítjük egymást, mert bár teljesen különböző habitusúak vagyunk, mégis megoldjuk valahogy a gondjainkat. Sokan mondják, hogy szerencsém van a férjemmel, mert nem sokan viselnék el a nehéz természetemet, de én is igyekszem alkalmazkodni és társa lenni, jó szerető, jó feleség és jó anyja a gyerekének. Igaz az is, hogy rengeteget kell tenni azért, hogy egy kapcsolat működjön, azért meg még többet, hogy jól működjön. Nagyon fontos az őszinteség, de ez nem azt jelenti, hogy mindig mindent tudnunk kell a másikról, és nagyon fontosak a közös célok. És még valami: nagyon fontos a humor.
Mindenesetre én vele szeretnék megöregedni :)
Lehet, hogy félreérhető voltam.
Én nem azt gondolom, hogy törvényszerű a családi kapcsolatok minőségének örökítése. DE!
Ha nem vesz körbe egy párt legalább az egyik részről (nyilván az az ideális, ha mindkettőről) normális, harmonikus család, akik a bajban segítenek, lehet rájuk mind anyagilag, mind mentálisan támaszkodni, akkor nagyon nehéz a gondokkal megküzdeni. A gyereknevelés is inkább teherré válik, ha nincs egy nagymama, aki időnként vigyáz a gyerekre, hogy a szülők a házasságukkal IS foglalkozzanak, ha csöpögős akarok lenni, táplálják a tüzet...
A másik dolog az anyagiak. Ha anyagi gondok vannak, akkor bizony nagy küzdelemmel lehet csak úgy élni, hogy ezek a problémák ne nyomják rá a bélyegét a kapcsolatra.
Na most, ha egy családban "természetes" a rossz házasság, ott nyilván a rokonok közötti kapcsolat sem túl jó, így a pár nem tud rájuk támaszkodni.... szóval ördögi kör.
Akinek ilyen a családja, annak egy olyan társ kell, ahol minden rendben...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!