Tényleg erre is vonatkozik a "jóban-rosszban, egészségben-betegségben"?

Betegségben is együtt persze,de elkapni nem kellene,mert akkor ki ápol téged?

Mi is külön alszunk ha én beteg vagyk nagynéha,mert párom rögtön elkapja.Ha ő beteg,akkor nem,mert én nem kapok el tőle semmit soha.

Elhagyott? Nem. Elhordott mindennek? Nem. A kettőtök közös érdekét tartotta szem előtt? Igen. Közösen döntöttetek így? Igen.

A rokonnak köze van hozzá? NINCS. Kinyilváníthatja a véleményét? Igen. Jogod van ahhoz, hogy te ezt letojd? Igen.

Egyet értek azzal a részével,hogy ez a mondás/eskü nem erre utal.Nem elhagyás történt. Viszont ha kicsiben nézzük ezt a mondást/esküt,akkor valamilyen szinten erre is vonatkozhat.

Én csak abból indulok ki,hogy Mi még nem aludtunk külön amiatt,hogy az egyikünk beteg volt.

Szóval egyrészt nem látok ebben problémát VISZONT ilyet Mi nem csinálnánk.:) Hogy ne legyen már annyira egyöntetű válaszcsoport.:)

Ilyen esetekben mindig cuccoltam kifelé a hálószobából, tényleg nem hiányzik az senkinek, hogy összeköpködjük a másikat a bacikkal. Aztán ki fog menni bevásárolni, ellátni a gyerekeket??? Inkább felelőtlenségnek tartom, hogy ha valaki fertőzi a másikat.

Nekem is - ha én voltam beteg - jobb volt külön, mert nyugodtan tudta fuldokolva köhögni, ha ott próbált volna aludni mellettem a férjem, engem zavart volna jobban, hogy nem tud pihenni.

Rokonnak üzenem, hogy két ember közötti dologba nem pofázunk bele kéretlenül, mert azt nem illik, foglalkozzon inkább a saját párkapcsolatával. Gondolom neki sem lenne jó, ha valaki beleszólna, hogy miért ezt vagy azt csinálják ha nekik az úgy jó, csak azért, mert más nem úgy éli az életét, ahogy ők.

Érdekes felfogása van a testvérednek, nem volt mi másba elakadnia? Szerintem ő is érzi, h az eskü szövege a tartós egészségügyi gondokra utal, tehát pl. a "visszafordíthatatlan" komoly betegségekre -emiatt ne hagja el az ember a párját.

Most akkor szereti egyik a másikát, ha szolidaritásból megbetegszik mellette: ne csak én legyek sz...ul, hanem te is drágám :DDD.

Nonszensz.

Nem elhagyott téged a betegségedben. De nyílván a párod ilyenkor is dolgozni kényszerül, jobb ha kipiheni magát.

A férjemnek volt olyan munkája az üveggyárban, hogy nagyon kellett figyelnie, mert a gép,amit kezelt, hirtelen meghibásodhatott és nekiállt üvegdarabokat szórni. A gépet is rendszeresen állítgatni kellett, nagyon odakellett figyelnie, külömben akár a keze is bánhatta volna. Mikor a lányom kólikás volt, kipateroltam én is, hogy aludjon, most segíteni úgysem tud, de figyelnie kell a melóhelyén. Mi is kaptunk, hideget-meleget.

Mégis lazán túlélte a házasságunk.

Mi köze hozzá a rokonodnak?

Honnan veszi a bátorságot, hogy véleménye van a ti életetekről, főleg, hogy a körülményeket, okokat nem is tudja, vagy nem vizsgálja.

Egyáltalán milyen jogon üti bele az orrát?

Ki hatalmazta fel?

Sepregessen otthon. Az ilyeneknek mindig van mit. :)