Miért nézik le olyan sokan (főként a házasok) még manapság is azokat, akik élettársi kapcsolatban élnek?

Én nem nézem le a kapcsolati státuszt, ez egy normális állapot eljegyzés és házzaság előtt. (SZERINTEM.) Nekem természetes hogy majd akivel le akarom élni az életem, összeházasodunk. Miért ne? Lesz egy nagy buli ahol én leszek a legszebb és kapunk csomó ajándékot, ez aztán a nagy kellemtlenség. A jogokról nem is beszélve. Nem akarok mondjuk 40 évesen barátnő lenni, az olyan kellemetlen ráadásul annyi jogom lenne a párommal kapcsolatban mint a szomszéd nagynénjének. (Kórházba kerül, elüti egy autó, szétköltözünk, gyerek téma, STB STB).

Én a kézzel lábbal házasság ellen tiltakozókat nem értem. Egyszerűen nem értem.

20l

Pedig a #25-ös válasz írója nagyon szépen megfogalmazta a lényeget.

"de mi van akkor, ha valaki egyszerűen nem tartja olyan sokra magát az államot, egyházat, társadalmat, hogy ezek előtt a közegek előtt bármit is bizonyítson?"

én senkit nem nézek le aki élettársi kapcsolatban él és nem házasságban. (ez mindenkinek a magánügye, a saját döntése) ismerek is olyan párt a baráti körben akik nem akarnak összeházasodni, és teljesen jól megvannak együtt. ha ők így boldogok akkor nincs ezzel baj.

viszont ott a másik oldal, hogy azok akiket a barátnőimnek tartottam 11 év után nemes egyszerűséggel nem találkoznak, és nem törődnek velem azóta, hogy férjhez mentem. (ők még nem)

most akkor ki néz le kit?

én úgy érzem a házasság fontos számomra és a férjem számára is az, de vannak olyan párok akik enélkül is boldogok, illetve boldogabbak a hivatalos kötöttség (a papír) nélkül, és én ezt teljesen elfogadom.

27/N